Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

van telve, a fenekén keresztül a bánya üregeivel közlekedő hnn cső van belé vezetve, melynek a vízvonal felett álló nyilasa l egy kifelé nyiló szellentyüvei záródik, hasonló nyilas o van a másik efj/h kádnak felső részén levő fenekén, ez is kifelé nyiló szellentyüvel záródik. Hogyha ezt a kádat a hajtó gép a vizből fölfélé emeli, o szeilentyü bezáródik, míg / szeilentyü nyitva maradván, a kádat megtölti a bányából kiszívott levegő, mely azután, midőn a kád megint lefelé nyomatik a vizbe, l szeilentyü bezáródása és o szeilentyü kinyílása után, Mfuvatik; s igy ha mn csővel két ilyen egymást felváltva működő szívó készülék van összekötve, a bányából folytonosan lehet szívni a felhasznált levegőt, melynek helyébe folytonosan friss levegő lép. Egyszerű a szellőző kerék is, mely egy tengelyre erősített több egyenes vagy görbe lapátból áll ; a lapátok akadály nélkül mozognak egy hüvelyben, melynek közepén a tengely mellett vau a bánya üregeivel közlekedő nyüás, a körületén pedig az érintő irányában egy másik nyilas, mely a kiszivott levegőt elvezeti. A szellőző kerekeket rendesen igen gyorsan kell forgatni, ha nagyobi) hatást akarunk velők elérni, igen sokféle szeleitetőgépet alkalmaznak, nagyon el van terjedve a Fabry-féle szellőző, melynek egyik jó tulajdonsága, hogy nem kell nagyon sebesen járatni ; de éppen azért nagyon nagy helyet foglal el, ha sok levegőt akarunk szívatni vele. Hasonlóképen nagyon el vannak terjedve a Guibal-téle és iinger-fíile szellőzök, mind a kettő jól működik, az utóbbi aránylag olcsó is. A jól szerkesztett és kevés javítást kívánó szellőző gépek robbanás után is folytatják működésüket.