Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

lánggal érintkezve felrobbannak és gyakran nagy szerencsétlenséget okoznak. A robbanó gázakkal bővelkedő kőszénbányákban csak biztosító lámixisokkal szabad világítani; ennek lángja sürii drótszitával vau fedve, s a robbanó gáz, ha vele érintkezik, meggyulad ugyan, de a sürü szita annyira lehűti a lámpa belsejét betöltő lángot, hogy a szitán át nem csaphat. A lámpát, ha a levegő a szita alatt felrobbant, azonnal el kell oltani és a veszedelmes helyről menekülni szükséges : a lámpa egyébiránt már kevés bányagáz jelenlétére is figyelmeztet azzal, hogy lángja meghosszabbodik és mindig kékebb és hosszabb lesz, mennél több bányagáz van a levegőben. Igen sokféle szerkezetű biztosító lámpát találtak fel s alkalmaztak is ; legjobbak azok, melyeket a munkás nem nyithat fel. Hol veszedelmes gázok nem gyűlnek össze, gyertyát vagy repceolajjal megtöltött bányameszet használnak. Sok helyett villamos világítás is van. A levegő megujíthatása végett okvetlenül szükséges, hogy a bánya legalább két helyen közlekedjék a fölszínnel és célszerű, ha e két nyilas nem egy magasságban fekszik, mely esetben a légforgalom néha igen jól megy természetes uton is, de nem biztos ; azért minden bányában ahol a levegő megromlásából veszedelem származhatik, mesterséges uton élénkítik a légforgalmat, melyet a bányában légajtók alkalmazásával vezetnek a