Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

zetbe és így halad a lassu és veszedelmes cscgbjemanka tovább. Az aknaácsolatnak nemcsak az a célja, hogy az akna oldalainak fennállását biztonosítsa, hanem hogy biztos alapul szolgáljon a bejáró készülékeknek és az aknába beépítendő gépeknek. Az aknaácsolat egy négyszögletes, hosszas keret,az oldalakat képező gerendák végei egymásra vannak lapolva,és az akna egyes osztályait elválasztó f eszítékek a hosszanti oldalak közé vannak beékelve. A kőzet állékonysága szerint kisebb v. nagyobb távolságban egymástól ékelik be eme kereteket az akna oldalai közé, a szögletek alá tett kis oszlopok tartják a kereteket kellő távolságban egymástól, a két keret között maradó hézagot pedig úgy, mint az ajtófelek között, bél léskarókkal szokták kibéllelui. Ha a kőzet nagyon omladékos, akkor a legbiztosabb helyeken mély lyukakat kell vágni a szögletekben a rövid oldalak irányában a kőzetl>e és a szembenálló lyukakba igen erős gerendákat kell befektetni, melyekre azután a rendes aknakereteket rakják. Ilyen esetekben mindig egy tágasabb ideiglenes ácsolattal tartják fenn néhány napig az akna oldalait, és ha a rendes ácsolat is beáilíttatott, a mögötte levő üregeket törmelékkel szorosan kitöltik. Ha a kőzet, melybe az akna mélyíttetik, igen sok vizet l>ocsát a munkahelyre, és a viz akadályozza a mélyítést ; vagy ha a vizet átbocsátó rétegek alatt száraz rétegek vannak, melyekbe nem akarják beereszteni a vizeket, és általában e vizek emelését elkerülni óhajtják, akkor az akna ácsolatá-