Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A tudományok haladásának befolyása a selmeczvidéki bányamívelésre

mellek ólomérczeket is, melyek az ezüst előállítására mulhat­lanúl szükségesek voltak, ez időtájban azonban a Gunzen­berg bánya, mely fő termelési helye vala az ólomérezeknek, fel­hagyatott, mert nem bírták azt szárazon tartani. Az olvasztás­hoz szükséges ólmot azután Lengyelországból hozták és csak a XVII. század második felében, midőn a lengyel ólom igen megdrágult, kezdték ismét felkeresni és felhasználni a Selme­czen is bőven található ólomérczeket. 1611-ben elrendeltetett, hogy mindazon magán bánya­birtokosok, kiknek saját kohójok nem volt, csak a kincstári kohóbon válthassák be terményeiket. 1629-ben rendeltetett, hogy minden beváltmány megpró­báltassék ezüst tartalmára a kamarai kémlő műhelyben, még akkor is, ha a beváltató saját terményétakarja saját kohójában feldolgozni. Ez évben egy kincstári és -4 magánkohó volt Selmeczen. 1633-ban kezdték az érczeket a bányánál veder helyett súly szerint számba venni, és a kohónál is súly szerint be­váltani. 1680-ban építtetett aszklenói, 1739-ben pedig a zsarnó­czai kohó, mely Selmecz vidékén a legterjedelmesebb kohó­telep vala. 1767-ben volt Zsarnóczán 10, Berzenczén4, Hodru­son 4, Szklenón 4 és Selmeczen 2 olvasztó kemencze. 1785-ben Born udvari tanácsos a szklenói kohót foncso­rításra rendezte be, de ezen üzem, mihelyt ő eltávozott, 1795­ben abbahagyatott költséges volta miatt, és mert nem lehete mellette az aranyat is megnyerni az érczekből. Századunkban az ötvenes évek óta folytonosan emelkedő munkabérek és anyagok árai, különösen a tüzelő fa drágulása arra szorították a kohászatot, hogy a növényi tüzelek helyett kőszenet és kokszot használjon, és a bányáktól távolabb fekvő kohókat felhagyván, üzemét a bányák közelében összpontosítsa, s így a sok ide s tova fuvarozási költséget, és a felügyeleti költ­ségek egy részét megtakarítsa. így mostan csak egy kincstári kohó van Selmecz mellett, közel a vasúthoz, és egy magánkohó Bélabányán. A kincstári kohóban a sok kis olvasztó helyett csak egy építtetett, mely azonban tizszer annyit képes feldolgozni, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom