Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A tudományok haladásának befolyása a selmeczvidéki bányamívelésre
ímk különböző hőfoka és fajsúlya következtében azután önmagától megimlul a bányában a légforgalom; ha a külső levegő a hidegebb, akkor az az alsó nyilason, hol legnagyobb nyomással bir, be fog folyni a bányába, és a belső meleg levegőt a felső nyilason kihajtja; ha ellenben a belső levegő a hűvösebb, akkor az saját súlya következtében lesüljed és kifolyik az alsó nyilason, a friss levegő pedig a felső nyilason át utána tódulj hogy meghüvüsödve útját a bányán keresztül folytassa. A báuyamívelés intézőjének feladata azután e légáramlatot úgy vezetni a bánya nyilániaiban. hogy különösen a munkahelyeken mindig élénk legyen a légforgíilom. A levegő természetes folyásában mindig a legrövidebb útun jár, s ennek következtében a félre fekvő üregekben és nyilámokbau mozdulatlanul tespedne, ha a légforgalom rövidebb útja el nem záratnék, és a levegő nem kényszeríttetnék a hosszabb út megtételére. E módját a légforgalom eszközlésének már a legrégibb bányászok is igen jól értették, légajtókat már ők is alkalmaztak, és félre eső hosszabb vágataik munkahelyére csatornákon át kényszerítették a friss levegő beáramlását; oly helyeken pedig, hol természetes légforgás nem állott rendelkezésükre, vagy mikor a természetes légforgás a belső és külső levegő hőfokának egyenlősége miatt megakadt, fúvókkal hajtották be a munkahelyre a jó levegőt. Az ilyen gépekre azonban most már csak igen ritkán van szükség Selmeczen, mert az aknák és altáruák nyilasai között levő 4—5 száz méternyi magassági különbségek mellett, itt mindig oly élénk és erős a léghuzam, hogy légajtók és kellő méretű csatornák segélyével a levegőt igen messzire ellehet téríteni legrövidebb természetes útjából. Legújabb időben pedig, midőn a hosszú feltárási vágatok munkahelyén sűrített levegő által hajtott fúrógépekkel dolgozunk, ezek bőségesen ellátják a munkahelyet friss levegővel, mely az elhasznált és oxygenben szegényebb levegőt lassankint kiszorítja; mindazonáltal ilyen helyeken is alkalmazunk légvezető csatornákat, de csak azért, hogy a repesztés alkalmával keletkezett füst és gázok minél gyorsabban elvonuljanak.