Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

P.A. életútjának főbb adatai (Összeáll. Zs.L.)

1868. jan. 1. megindítja sajátjaként a Bányászati és Kohászati Lapokat 1869. megjelenteti - a magyar nyelvű bányászati szakirodalom úttörőjeként Ércelőkészítéstanát 187D. III. oszt. vaskoronarendet kap a királytól 1873-89 között a selmeci kincstári bányakerület igazgatója, miniszteri tanácsos. Főbb eredményei: a selmeci II. József altáró és a körmöci altáró befejeztetése, a kohászati technológia és az üzemek korszerűsítése stb. 1878. a Lipót-rend lovagkeresztjét kapja a királytól 1879-ben megjelenteti magyar-német és német-magyar bányászati szótárát (2. kiad.1891.), s még ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választja, székfoglalója, A tudományok haladásának befolyása a selmecvidéki bányászatra címen 1881-ben jelenik meg 1881-ben ismételten, hazai jövedelmének többszöröséért meghívják a bochum-i szénbányák igazgatására, de nem fogadja el 1884- ben lát napvilágot két alapvető művének, A selmeci bányavállalatok történetének és Az alsó-magyarországi bányamivelés történetének első kötete (az utóbbi 2. köt. 1887, további kötetek posztumusz 1967) 1885- ben Selmec vidékének földtani leírása keretében adja közre A selmecvidéki telérek c. monográfiáját 1888- ban új nézőpontból világítja meg a selmeci bányászat múltját, jelenét és jövőjét (BKL, SGYTE jel.) 1889- 92 között Selmecbánya országgyűlési képviselője, számos elfogadott bányászati tárgyú indítvány előterjesztője 1892. jún. 27. a Selmecbányán megalakuló Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület - elismerve az egyesület létrehozása érdekében kifejtett közel negyedszázados küzdelmét - tiszteleti tagjává választotta 1895. szept. 18-án halt meg Selmecbányán, ottani gondosan ápolt sírja ma is zarándokhelye a magyar bányászoknak és kohászoknak