Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

Az egyesület székhely-kérdése 1892 (Palmer A. cikke és P.A. válasza)

nyara menni. -Budapest földrajzi fekvésénél fogva is a legalkalmasabb központ egy országos egyesület részére s csak egy kis elfogulatlansággal ítéljen valaki, a székhely-kérdésben Budapestnek Selmecbánya fölötti előnyei előtt meg kell hajolnia. Az a körülmény, hogy Selmecbánya hazánk első bányahelye, s központja a felvidék bányászatának, vagy az, hogy egyetlen felsőbb szakintézetünk székhelye, alig jöhet komoly tényező gyanánt számba a bányászati egyesület székhelye kérdésében, mert itt egészen más szempontok az irányadók. Az országos bányászati egyesület sikeres működésének első feltételét is abban kell keresnünk, a miben minden más hasonló irányú és szellemű egyesület virágzásának legfőbb biztositékát birja : a minél tökéletesebb administrációban. S lehet-e egy pillanatra is kétségünk az iránt, hogy egy or szagos egyesületet, a melynek par excellence feladata a közélet külömbözó ágaiban működő és az ő saját érdekeire mindenfelől befolyó tényezőkkel állandó kontaktusban maradni, ma napság csak az ország politikai, közgazdasági és kulturális központjából lehet sikerrel adminisztrálni ? Rövid felszólalásunkban nem akartunk egy uj egyesület működése elé mindjárt kezdetben akadályokat görditeni, hanem avion tudattól vezérelve, hogy a székhely-kérdésben való határozás még most nem elkésett dolog, óhajtottuk az intézők figyelmét Budapest iránt felhivni. Vessük fel a kérdést és döntsön a többségi Nagybánya. Palmer Andor, m. kir. báDyabiztoB.