Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A tudományok haladásának befolyása a selmeczvidéki bányamívelésre
sérc csak mélyen fekvő tárnák — az »altárnák« — hajtásával gondoskodhattak ; egyike ezeknek, a B i e b e r-a 11 á r n a már a XIV. században vagy taláu még korábban kezdetett, mert 800 ölnyire a tárnaszájtól a tárna oldalába bevésett 1400 évszám arról tanúskodik, hogy akkor már odáig terjedett ; a h o d r u s i • a 11 á r n a, mely a mult században Ferencz-altárua név alatt bevégeztetett, már 1494-ben kezdetett; 1504-beu a b é 1 a b á n y a i - a 11 á ma. és 1549-ben aSzeuth á r o m s á g -a 11 á r n a. A gépek hajtására Selmeczen víz biányábau csak lóerőt használtak ; a járgányt rendesen a fölszinen állították fel, és kötéllel húzták a vizet űgy, mint atorecset; 153 5-ben Hodruson két vizemelő-gép (kunst) említtetik, melyek jó eredménnyel húzták a vizet ; 1619-ben épített Kmchil András kuttenbergi gépész felső-Bibertáruáu a mostani Isteuáldástárnai telekben benn a bányában egy vizemelő járgányt, mely jó sikerrel dolgozott ; az e gépnél alkalmazott lovakat bőrbe varrva bocsátották le az aknába, és egy földalatti istállóban tartották addig, mig hasznukat venni lehetett, Kncchtl András gépe már szivattyúkkal dolgozott. A reánk maradott iratok között nem lehet biztos adatut találni a felől, hogy hol és ki által alkalmaztatott Selmecz és Körmöcz vidékén legelőször a szivattyú? 1592-ben még kötéllel húzta a vizkerék Körmöczön a vizet, de a kézi szivattyúk már ekkor régóta ismeretesek és alkalmazva valának ; 1535-ben előfordul egy bizottsági jelentésben az a javaslat, hogy Újbányán az elfúlt reisensebucbi bányából kézi szivattyúkkal húzzák ki a vizet. Későbben azután hosszú időn át nem említtetnek szivattyúk, csak 1604-ben január 18-án említtetik Selmeczen, hogy a főbejárás alkalmával felső-Bibertárnáu 4 szivattyúrakat találtatott, Krebsgrundon pedig 6 szivattyúrakat találtatott, s minden szivattyúrakatnál 6—8 ember búzta a vizet. A mély mívelésnek nehézségei főképen ez idő óta váltak terhesekké Selmeczen ; mert 1604-től kezdve állandó rovatát képezi a jelentéseknek : a vízhuzó munkások elleni panasz. A vízhuzás ugyanis olyau munka lévén, melynél pihenni nem lehetett, a munkások csak kényszerítve vállalkoztak reá, és fokozta ellenszenvüket az a tapasztalat, hogy ha a felváltásra