Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A bányászat ügye az országgyűlésen 1889 és 1890. (P.A. felszólalása és vita)

nem megtakarítás, hímem csak elhalasztás, mert n11jr takarítani esafe azt lehet, :i mi fölösleges, n szükséges kiadásokat pedig clóbbtiiobb meg kell lenni, hu a bányászat jnvojel biztosítani akarjuk. Igazi Ugy van! A jövedelem emelése végett főképpen a termelés fokozására iolt fordítva minden igyekezetük es \alóságos rablogazdasagol folytatlak, moly képes volt a legdúsabb bányái is lóiikioleiMi. Az. ilyen eljárásnak következései előreláthatok' es el nem maradhatnak, mniiiatatlánu! meg kell történni annak, ami történik egy olyan l'öldmivclóvel, a ki földjének irágyazasam szükséges költségekéi megkívánja takarítani ; jövedelme rövid ideig nagyobb lesz, dc azután rohamosan slilyed. Ilyen állapotban \ette a mairyar kormány az állami bányászától saját kezelési he és felismervén a fenyegető veszedelmet, megtett az ország pénzbeli ertjéhez mérten, minden lehetőt es most is arra törekszik, hogy a hos-zu időn ál alkalmazott iiamh elvek következményeit kiegyenlítse eS Uk'idainak számára is biztosítsa a bányaművelés folytatását. IKiélik helyeslés jobblelöl. : A bányamivelés eredményének megítélésénél nem szabad tehát egyedül esak a jövedelmet tekinteni, mert lehetséges és sokszor megtörténik, hogy egy bányát akkor kezelnek legrosszabbul, inikor legtöbb jövedelmet ad, vagy pedig akkor kezelik legjobban, midőn jövedelme leapadt. Ha tehát egy bányamivelés eredményét megbírálni akarjuk, múlhatatlanul szükséges, hogy azt a tudomány korszeri! fokán álló szakértőkkel megvizsgáltassuk s igy meggyőződést szerezzünk, vájjon teljesitelte-c á mtt vezetője mind azt, a mit okszerűen teljesítenie kellőit s esak akkor, ba meggyőződtünk, bogy e lekintelbi n minden nieglörlcnt és az óhajtott eredmény mégis elmaradt, akkor vonjuk le rőla védő kezünket és fordítsuk erőnket más hasznosabb vállalatra. i Helyeslés.) így például elhagytuk az uj-bányai hányukat, melyek Nagy Lajos alatt néhány évtizedig szép jövedelmet adtak, de azóta többnyire nagy szükségben szenvedlek. A regi áldás hire azonban fenmaradt korunkig és sok kisérlel tétetett a mivelés megújításira, dc eredmény nélkül. Nekünk volt feladatunk az utolsó kísérleteket foganatosítani, de mi sem érhettünk el jobb ered menyeket, mint elődeink s igy n tudominy minden eszközét kimerítve, nyugodt lélekkel megszüntethetünk olt minden munkát, mint feleslegest cs czéltnlant. ^Iclycslés. ) Az arvftlgyi bányákról, melyek hasonlóképpen már régóta vesztes'ggel ktlzködnck, nem mondhatjuk nyugodt lelkiismerettel, hogy elhagy amink, mert olt még számos feladat van. melyeknek mindegyike képes lenne a bányát gyökeresen kigyógyítani bajából, ha jó ercdiiti-nynyel végrchajlatik. Azt hiszem tehát, hogy c bányát esak azért, mert veszteséggel dolgozik, felhagyni uem szabad, hanem mindenek előtt Szakértőkkel kell tncgliiraltsitlti, hogy mi történt a bajok orvoslásara és mi még a leendő y n Az említett rablógazdálkodás következményeiben szenved a selmeczi, körmöczi. sznmo'nnki kincstári bányászai is. Halljuk: Halljuk !i Ama kiadásokat, melyeket évtizedek elölt kelleti volna lu.gleiini, akkor, a mikor azokat a bányái; fölöslegéből lehetett volna fedezni, ezekéi most vHgyunk kénytelenek megtenni és inert a bányák jövedelm bői nein te'ik, az állam segít .-.eg. hoz kel! fedezet végeit, fordulnunk. Azonban, t képviselőház, a segítség nem ajándék, hanem esak előleg, mely biztosan meg fog térlllni, mert n munkálatok, a melyekre e kiadásokat fordítjuk, alaposan meg vannak okolva és a bányák jövedelmi képességének helyreállítására múlhatatlanul szükségesek. Egyébiránt esak tőlünk függ e munkálatok helyességéről meggyőződést szerezni, ha a dolgok menetét koronkint bizodalmat érdemlő szakértőkkel megvizsgáltatjuk Erre nézve esak a munkálatok végrehajtásának módja ellen lehetne azt a kifogást tenni, bogy n mun tálalókat igen hosszú időre elhúzzuk, de számolni kellett és kell ebben is az ország pénzügyi erejével, mely; ból esak annyit \ alhatunk segítségül, mennyit a többi ; szükségletek kielégítésének kára nélkül, megadhat Ez okból ínég jó ideig fog tartani, t. képvisclöuáz, J mig esak az állami bányászatná! elkövetett régi hibákat helyre pótolhatjuk, pedig, szerény nézetem szerint, kötelességünk nemcsak az állami bányászatról gondoskodni, hanem a bányaipar emelésére meg két irányban kellene működnünk, egyrészt felkeltene kutatnuk hazánk ismeretlen kineseit, uj bányákat kellene nyitnunk, i Halljuk ! Halijuk !l és a régi felhagyott bányákat kellene I meg vizsgálta!niink ; másrészt pedig scgilséget e kellene ; adni, a hol az elkerülhetetlenül szükséges. (Helyeslés johbfelöl.) Ily szükség mutatkozik már most is a Szepességen és más helyeken és azt vélem, t. képviselőház. ! hogy nz ország érdeke megkívánja ezeknek a segitség• adást éppen úgy, mint azt vizek szabályozásával és közlek ed é-si eszközök helyreállításával más vidékeknek j megadjuk. (Helyeslés) Tudom azonban, hogy óhajtái saink c tekinletben m"g sokáig pia desideria maradnak, de bízom » t. képviselőház pártolásában és a pénz1 ligyminister ur tevékenységében és jóakaratában, hogy meg fogja tenni erre nézve is a szükséges intézkedéseket, mihelyt teheti. Visszaélnék a t. képviselőház türelmével, lia az : elmondottakat részletesebben kifejteni és megokolni kij vánnóm : úgy hiszem, lesz erre még máskor is elég alkalmam. Elé-gnck tartom most e tények megemlitését I és csak az egyet akarom még egyszer ismételni, hogy