Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
Miért kellene az állam bányabirtokát eladni?
E:en feleslegbúi azonban .rendkívüli kiadások" cziroe alatt, melyek egyenkint részletezvek, különféle uj építésekre s uj befektetésekre 495,S52 frt, és a pesti terményáruda költségei fedezésére 1,502 frt, összesen 4^7,354 írt szándékoltatik fordíttatni, mely a fentebbi feleslegből levonva azt 325,279 frtra apaszlá, és ezen összeg all a 181-ik lapon mint az összes állami bányajavak fölöslege. A rendkívüli befektetésekből előirányozva volt a vasgyárak számára . . . 38.076 ft a bánvák számára . . . 218,560 ft a kohók , ... 18.400 ft tebát összesen a sajátképeni bányajavakra .... 275.036 ft ezenkívül pedig a bányauradalmak erdészetére . . . 107.707 ft és gazdászatára . . . 113,109 ft összesen mint fentebb . . 495,S52 ft Kern hiszem bogy oly birtokos találtatnék, a ki jószágának egész egy évi jövedelmét gazdasági uj berubázatokba fektetve azt mondaná, hogy azon évben jószága mitsem jövedelmezett, s ebből eredő boszuságában azt eladni akarná, a beruházásra fordított költség minden esetben a jövedelem egy részét képezi, és pedig azon részét, melyet az elöregondoskodó birtokos azért fektetett jószágába, hogy annak jövedelmét nagyobbíthassa, s idővel a befektetett tökét dús kamatokkal visszakaphassa. Ezen beruházások törlesztési részletei a jövő évek költségoit nagyobbít an dják ; a beruházáskor azonban az egész összeg valóságos nyereség; ezek szerint az lSCS-iki költségvetésben az állami bányászat feladatául tétetett, hogy .S22.C33 ft nyerességet állítson elő. . Ezen összeg jelentőségének megítélésére szolgálhatnak a következő adatok : az állami bányajavakon termelt nemes fémek értéke . 2.205,901 ft ennek ágioja 389,000 ft a vasgyártmányok értéke . 2,002,550 ft egyéb bányatermőnyek . . 416,854 ft tehát összesen . 5,Cl 14.305 ft a különféle termények értéke; ezen összegből S22.C33 ít nyoresség maradt, tehát az összes költségek 4,191,672 frtot teltek, a nyeresség pedig ezen költségeknek majdnem 20" u-a. A magyar kormány ezen 20" „-bél csak mintegy 7"„-ot rendelt a főpénztárba beszállittatni, a többi 12" c-ot pedig uj befektetésekre szánta. Ugy hiszem hogy ezen fejtegetés helyesebb fogalmat képes adni bányászatunk jelentőségéről és eredményeiről, melyeket kicsinyleni s megvetni semmi okunk sincs; az állami bányajavak nem hogy mitsem jövedelmeznének, sót inkább az államjavak egyik iegjóTeddineiíóbb részei képezik, és igen alkalmasok arra, hogy jövedelmük állandóan nagy mértékben fokoztassék. Az állami bányajavak eladatását ezek után nein lehet azzal indokolni, hogy mitsem jövedelmeznek. •II. Az állami bányajavak eladatása azért ajanltatott a „Pesti Napló" febr. 18-diki számában, mert: 1- ör az állami bányák nem jövedelmeznek semmit, s 2- szor mert nem szükséges, hogy az állami bányamivelés fenutartassék. Ugy hiszem, hogy meggyözóleg bebizonyítottam, miszerint az állami [bányajavak igen jól jövedelmeznek, és reméllem, hogy a következőkben meggyőzhetem arról is e lapok tisztelt olvasóit, hogy az állami bányászat fenntartása clkerulhetlen szükséges mind az államra, mind a magán bányaiparra nézve. A „Pesti Xapló" febr. 1 S-iki számában felsorolt mellékes indokokat nem szükséges részletesebben tárgyalnom, mert azon állítás, bogy ha a jövedelme/.hetöség aránya 1869-ben kedvezőbb lenne mint likban, ez csak a számos évekről /elmaradt készletek eladatásáhól származnék, czáfolatot nem kivan; annyit remélem mindenki elhisz egyszerű állításomra is, bosry a nemes fémeket nem tartjuk számos éveken át készletben, hanem pénzzé veretjük oly gyorsan, a mint csak lehet : egyéb terményeinket pedig csak akkor k'het eladni, mikor veszik : már pedig a vasfogyasztásnak a mult évben sem birtunk eleget tenni, s könnyen eladhattunk volna mégegyszer annyit is csak lett volna: ami vaskészletönk még van. az nemkelendö s a használatból kiment régi árukból áll, hogy ezen titladhatunk-e az idén, azt ki tndná megmondani, de annyi bizonyos, hogy ezen régi készletünk eladásával jövedelmünk nem igen fog növekedni, mert ily nemkelendö árukat csak igen leszállított arakon lehet eladni. Ólom készletünk 1 SGS-ról alig maradt, rézk< ; szlctünk is kevesebb, mint ] SGS elején. Az lS69-iki eredményre tehát a készletek eladásának befolyása alig lesz. Hogy az állami bányajavak állapota jeleuleg >etu kedvezőtlen, azt az előre bocsátottakban már bebizonyítottam, s hogy javitható-e, azt majd bebizonyítja a jövendő. Hogy más államok eladták az ö bányajavaikat, az az ők dolga, egyébiránt azért, hogy Péter eladta a házát, nem szükséges, hogy Pál is eladja a magáét. De az állami köszénbauyákról, s átalj;iban az állami bányák befolyásáról a magán binyaiparra tüzetesebben kell szólanunk. hocy kitűnjék, váljon mi
