Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
Javítsuk vasgyári üzletünket!
PESTI NAPLÓ. Javítsuk vasgyári üzletünket! Az osztrák birodalom bányászai és kohászai a f. év május havában Bécsben tartott nagygyűlés alkalmával kitűnő részvéttel fogadák cs.k. osztálytanácsos Schmidt úr azon indítványát, hogy a birodalmi vasgyárak személyesítői gyakrabban, de legalább egyszer évenkint rendesen tartsanak összejövetelt, közlendók s vitatkozás tárgyává teendők egymás közt a vasgyártás körül észlelt tapasztalatokat és életbeléptetett javításokat szintúgy, mint azon kérdéseket, melyeknek megoldása üzleti vagy gazdászati tekintetből vasgyárainkat egyenkint vagy összesen érdekelheti. Annál hasznosabb eredménye lehetne ezen tanácskozásoknak, mennél inkább épen a vasgyárak üzlete elkerülhetetlenül megkívánja, hogy körében minden valódi javítás, és akár műtani, akár gazdászati előny a lehető legrövidebb idő alatt általánosan alkalmaztassék. E gyülekezetek tehát igen előmozdítanák azon czél elérését, hogy a birodalomnak nagy jelentőségű és jövőjű, de mostan nem épen fényes állapotban levő vasgyáripara oly magasságra emelkedjék, milyet méltán megérdemelhet, s egy kis erőfeszítéssel magának bizton ki is vívhat. Ezen indítvány értelmében szólította föl dr. Fernand Stamm 3 „Neueste Erfindungen" szerkesztője a birodalmi vasgyárosokat f. évi aug. 2-án, hogy sept. 6-án Bécsben gyűljenek össze, tanácskozandók azon módokról, melyek a vasipar fölvirágzására és a külföldi vas versenye által okozott nyomasztó állapot megszüntetésére a leghathatósabbak lehetnének. E felszólítás következtében a birodalmi vasgyárak képviselői közül 41-en vettek részt a sept. 6-án tartott gyűlésben, melynek eredményéről a P. N. közönsége már értesítve van; csak azt tartom felőle még megemlítendönek, hogy a gyűlés elnöke Rosthorn úr, miután a kereskedelmi minisztériumhoz benyújtandó petitió pontjait elősorolta, előadása folyamában azon reményét fejezte ki: hogy a vasgyárak birtokosaival a birodalom gépgyárnokai is egyesülendnek a védvám fontartása végett. „Azonban" így folytatja tovább, „számíthatunk-e reá, hogy a kereskedelmi minisztérium előtt folyamodványunk és a gépgyárnokokkali szövetségünknek csak némileg is jó sükere leend? attól tartok, hogy nem. Ez okból tehát még többre kell törekednünk; szükség, hogy részünkre hódítsuk a közvéleményt, mely mostan a vasiparnak nem kedvező, mivel évek óta tévútra vezettetett.
