Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Selmecz vidéki telérek

x 119 x szik délnyugat felé < ) -1 s t v á,111 c 1 e r, mely a regi korban élénk mivelésben állott, most szünetel. Ennek mivclései a felső szinteken összeköttet- sben állanak a iá e h Ö p fer - vagy J á n 0 s tol ér miveléseivel, melyek a seböpfertárnai társulat birtokában jelenleg is szép jövedelmet adnak. A telér lölteménye Quarez, mely rendesen 2 méter vastag, de helyenkint 10 méternyire is megvastagodik; az érezek gyakran vaskosan jönnek elő, főképen l'olybasit, és ösztönszerűen tartósabbak dőlés mint csapás szerint. Déli része a Jánostclérnck már a II. Józsefaltárna szintje alatt is lefejtetett, de északi része még nagyobbára eleven. Ugyané telér folytatása a hodrusi völgy baloldalán A nnatelérnek neveztetik, és részint Kaiscrtárnával részint Aunatarnával vizsgáltatolt meg, de nem nagy terjedelemben, mert a telér érczes tartalma mindenütt gyenge volt. E telérhez közel, s a völgy balodalán van az Uj-Antal telér kibúvása. E telér all. Józsefaltárna szintjéig van föltárva 8—DOO méter hosszaságban, vastagsága 4—5 méter, néha több lapra szakad, lölteménye Quarez és Mészpát, melyben ezüstérezek, Pyrargyrit, Argentittel és ÍStcfanittal, s ezen kívül kevés ólomércz és rézércz is előfordul. A mészpátos töltemény rendcsen érczesebb, mint a quarczos. E telér csak a múlt században lett megnyitva, s szép jövedelmet adott a felsőbb szinteken, de a mélyebb szinteken meggyérült és elszegényedett az érczelőjövctcl, s jelenleg csak feltárás van folyamatban a telér megvizsgálása végett. 13. Collorcdotolér és JXelíingoér. Uj-Antaltclértől 500 méternyire nyugat felé találtatott II. Józscfaltárnán a C 0 11 0 r c d 0 t e 1 é r, mely északi csapásában egyesül a keletibb csapásu Melangoerrel. A Collorcdotelérnek, valamint a Melangoérnek is till töménye sejtes és porladékony Quarez, eredetileg azonban Mészpát lehetett, melyet a Quarez elpusztított; a Mészpátnak maradványai helyenkint még láthatók. Az érez főképen l'olybasil, vagy a Mészpátban vagy a Quarez sejtjeiben jön