Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A Selmecz vidéki telérek
x 117 x a télért a Ferenez-császáraltárna szintje alatt is megtalálni, és föltárása folyamatban van. A telérnek többi részei nem érték el a Mindszenttelér jelentőségét soha ; Miklóstelér a Mindszenltelérrel egy időben volt inívelésben, de nagy jövedelmet nem adott ; Józseftelér, Babensteintclér és llofertelér a múlt században élénk mivelésben állottak; a Józseftclérröl helyenkint igen gazdag érezeket fejtettek, de csak rövid időig, a Jlabenstcin teléren csekély jelentőségű volt a mívelés; nagyobb jelentőséget nyert a Hofertelér, mely egy félszázadig tartó szép jövedelmeket adott, míg mélymívelésc el nem fúlt. 9. A uiodertáriiai telérek. A Mindszenttclércn oly nagy zavargásokat okozott Piroxentraehit tömegtől dél felé a Banistia begy nyugati lejtőjén találjuk a modert á rnaifőtclér kibúvását a fölszintig érő régi evésekkel; c telérnek csapása egészen északi, és dőlése keleti, vannak számos fediierei, melyek ujabb képződésüek, csapásuk északkeleti, és a fotelért kisebb nagyobb mértékben elvetik, de úgy, mint a fötclér, helyenkint érczesek voltak ; a fötelérnck, és fedticreinek kitöltése a BiotitAndcsintraehitnak elquarczosodott törmeléke, melyben az érezek valószínűleg az elquarczosodással egykoruan rakódtak le ; az érezek kisebb fészkeket képeznek, de gazdagok, és a hodrusi oldalon lédúsabbak aranyban. A főtelér fedőjében van még egy harmadik telércsoport is melynek tölteléke agyagos, dőlése nyugati, és különösen dús aranytartalmáról lett nevezetessé; e teléreket.írant/ér név alatt foglalják egybe. Nevezetes a modertárnai teléreken, hogy felsőbb részük valószínűleg a Piroxentrachit kitörésekor, 100 méternél hoszszabb el tolatást szenvedett szintes irányban nyugatról kelet felé; ezt az cllolatást valószínűen nem a Staiik hegyet alkotó Piroxentrachit okozta, hanem az a nagy tömeg, mely a Banistia hegytől nyugat felé tört fel és a Richnava hegyet alkotá.
