Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Selmecz vidéki telérek

x 113 x küsznek, itt gazdag czüstérczck voltak a telér kibúvásán, de nem tartottak nagy mélységbe; már a Bicberaltárna szintjén nem igen voltjövcdclmes a kemény telér lejtése; ujabb időkben feltáratott a Szentháromságaltárnával is, de itt már nem találtak benne ezüstös érezeket, az ólmos zúzóérezek értékét pedig felemészti a kemény telér nagy lejtési költsége. Tovább dél felé Pjergakna mellett a Fcrenez-esászáraltárna szintjén táratott fel a Teréztelér, itt igen keskeny a telér hasadéka, de jó ezüstérezeket tartalmaz, habár nem nagy mennyiségben. Ezek szerint úgy látszik, hogy a Tercztelérbcn is dél felé dől a mélységbe az ólmos és ezüstös érezek között levő határvonal. A legrégibb miveletek e tel éren a klingertárnai völgyben kezdődtek, itt legjövedelmezőbbek voltak a Siebenyrnhcn és lioscnstranch vállalatok, és a télért ezek után nevezték ; de már a XVI század vége felé megszűntek e vállalatok állítólag azért, mert a vizeket nem bírták emelni, de valószínűen azért, mert az ezüstös érezeket lefejtették, az ólmosak értéke pedig nem fedezte a fejtés nagy költségeit. Ez időkben számtalan kísérlet történt Schmittenrinn, Róza tárnákkal és Mohrerakna köríti, de a telér mindenütt kemény és ólmos vala s csak nagy ritkán lehetett benne kevés ezüst erezet is találni ; az ólmos zúzóérezek aranyban leggazdagabbak a selmeczvidékiek között, de a telér rendkívüli keménysége miatt csak ritkán jövedelmezők. A múlt században, midőn a zúzó érezeket már tömegesen lehetett értékesíteni, ujabban megnyittattak a kingertárnai régi evések, és részint a telér egyes lapjain, melyekre a régiek nem fordítottak ügyeimet, részint pedig a régebben fejtetlenül maradt hagyatékokon éveken át jó eredménnyel folyt a mivelés; ekkor kapta a telér mostani nevét, és mivelésben áll a klingertárnai völgy alatt még mostan is, de csak ritkán tudja fedezni költségeit. A telér dőlése, mint már említve volt, déli részén keleti, északi részén pedig nyugati, több lapot képez melyek észak és dél felé szétágaznak ; fedüerei kőzött legismerete