Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Selmecz vidéki telérek

x 105 x között sincs a telér összefüggően föltárva, és csak ujabb időben táratik föl a kornbergi altárnából kiindulva, és úgy látszik, bogy e föltárás egy harmadik, habár szegényebb, érczes oszlopot nyitott meg, mely Kornbergaltárnáíól Fereuczaltárnáig fejtésre méltó zúzóérczeket kisebb ínennységü ezüstérczekkel szolgáltat. Miksaakna közelében a Grfifitdcr hasad ki a Jánostclér fekűjéből, és dél felé mind inkább távolodik tőle ; a Jánostelérnek e szakadéka előbb volt ismeretes, mint a főt elér maga, közel a fölszínhez jó érczeket tartalmazott, s a XVIik században a rajta volt bányák főbirtokosai a Salin grófok valamik; ezért nevezték e telércket Grüh'teléreknek. Midőn a fölülről lefelé hatoló miveléscknek a vízemelés nagyobb gondot kezdett, okozni, a mi ve-lések víztelenítése végett egy tárnát kezdtek hajtani, a Mátyástárnát, melylyel váratlanul még 1(H) méterrel a Griiliér előtt egy uj téléire akadtak, és ezen hosszú ideig jó érczeket termeltek ; az érezek nem tartottak hosszan a csapásirányban, de lefelé 200 méternyire hatoltak már a régiek a talp alá a nélkül, hogy az érczoszlop végét elérték volna, s csak a vízemelés nehézségei kéuyszeriték őket a munka abbanhagyására. Ezt a télért MáiijiUtáriirtiteh'riielí nevezték akkor, de csapásirányában minden kísérlet sikcretlen maradván a Gnlfiteléren levő mívcletekkel együtt felhagyták. A XVlI-ik század második felében nyitotta meg egy társulat Jánostárnát, a zsigmondaknai völgyből egy agyagos teléren az Újvár alá, de jövedelemre nem vergődhetett; a Szentháromságaitárna azonban ]ii05-ben ugyan-e teléren gazdag érczeket ütött meg, melyeket (j év alatt nagy jövedelemmel lefejtett annyira, a mennyire a mélymívelésből a vizet emelni bírták ; a télért, melyen az erezet találták Jánnstetrrnd' nevezték, s ámbár később kiderült, hogy a régebben .Mátyástárnainak nevezett telér folytatása, még is rajta maradt a Jánostelér neve, s máig is úgy neveztetik. Zsigmondaknától észak felé is volt rajta egy kisebbszerü érezcsedés, mely a Fercnezaltárna szintjéig lefejtetett, de most be vau omolva, és ujabb megnyitását a II. Józsefaltárnától várja.