Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - Bányászattörténetünk legkorábbi irodalmi forrásairól. (Dr. Izsó István)

Pierre Choque: Le discours et pompes funèbres de très chrétienne et illustre princesse Anne de Bretagne. - Choque - II. Ulászló francia földről érkezett felesége - Candalei Anna kíséretének volt tagja 1500­ban. A francia királynéhoz küldött levelében kiemeli Erdély nemesércek­ben való gazdagságát: „arany- és ezüst bányavárosai és aranyat és ezüstöt hozó folyói vannak". - A Párizsban őrzött kézirat tartalmát Szamota Ist­ván ismertette hivatkozott müve 131-146. oldalain, továbbá Marczali Henrik is említette Közlemények a párisi nemzeti könyvtárból című ta­nulmányában (Magyar Történelmi Tár XXIII. 111. p.). Ulrich Rülein von Calw: Ein Nützlich Bergbüchlein. - A könyvben közvetlen magyarországi bányászattörténeti vonatkozások nem találha­tók, de elsőként foglalta össze a bányászati módszerekre, a kutatásra és bányanyitásra, valamint mindezek bányajogi előírásaira vonatkozó kora­beli ismereteket, amelyek a magyar bányászattörténet tanulmányozásá­hoz is elengedhetetlenek. A felsorolásban azért is szerepeltetem, mert magyar fordításban is olvasható. - Először 1505-ben jelent meg. További kiadásai ismertek 1518 5 , 1527, 1533, 1534, 1535 és 1539-ből. Magyar fordításai bányászat, kohászat és földtan klasszikusai sorozat I. kötete­ként jelent meg Rendszeres és hasznos kiskönyv a bányászatról címmel (Miskolc - Rudabánya, 1987). Sebastiano Compagni: Geográfia. - Az 1509-es dátumot viselő kéziratot 1940-ben találták meg a Vatikáni Könyvtárban. Az olasz szerző földrajzi munkájában Erdélyről szólva kiemelte, hogy a tartomány bő­velkedik ércekben és sóban: „Erdély maga mindenben nagyon gazdag, főleg arany, ezüst és más ércekben; ehhez járulnak még a sóhegyek." - A magyar vonatkozásokat Bánfi Florio publikálta Imago Hungáriáé nella cartografia italiana del rinascimento című művében (Brani concernenti l'Ungheria della Geográfia di Sebastiano Compagni conservata nel codi­ce Vat. Lat. 3844. Roma, 1947, 53-62). Francesco Massaro beszámolója Magyarországról.- Massaro 1523­ban járt Magyarországon, Lorenzo Orio lovag titkáraként. Kéziratában említi, hogy Magyarország „hegyei tele vannak mindenféle érccel, arany­nyal, ezüsttel, rézzel, ónnal, ólommal és vassal; folyók is vannak Erdély­ben, amelyekben igen finom aranyat lehet találni cirokmag, borsó és mo­gyoró nagyságú szemekben és olyan tömbökben is, amelyeknek súlya kitesz kb. 100 és 200 tallért, amint magam is láttam"... „Sok hegyük is 1518-as kiadása: http://digital.slub-dresden.de/sammlungen/titeldaten/ 276432525/.

Next

/
Oldalképek
Tartalom