Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Szakirodalom - A recski ércbányászat a történész szemével (Papp Andrea)

tés módszereit is bemutatja. De gyógynövény- és erdei gyümölcstermelésre is alkalmasnak tartja a megfelelően előkészített egykori bányászati területeket. Zárásként a szerző megjegyzi, hogy az elmúlt másfél évtizedben különböző pályázati támogatások révén sor került számos volt bányászati felszín rekultiválására, újrahasznosítására. A külfejtések esetében ez a bányagödrök feltöltését és fásítását, vagy mezőgazdasági célú hasznosítását jelentette (például Visontán szőlőt termelnek). Egyes esetekben a gondozatlan bányatavakból horgászhelyeket, strandokat alakítottak ki (példe erre Vadna a borsodi bányavidéken). A meddőhányókat, amelyek némelyike vulkáni kúp-szerüen tört a magasba, szelíd dombokká dózerolták és erdősítették, s ma már semmi sem árulkodik arról, hogy eredetileg mi célt szolgáltak (Edelény vagy Szeles-akna Kazincbarcika közelében), így próbálja gyógyítgatni az ember azokat a sebhelyeket, amelyeket különösen a 20. század második felének nagyüzemi bányászatával ejtett a természeti környezeten. A recski ércbányászat a történész szemével Csiffáry Gergely: Az ércbányászat története a recski Lahócában 1850-1979. Rudabánya, 2009. 143 old + 56 kép PAPP ANDREA Az Erc-és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány kiadásában, 2009 októberében jelent meg dr. Csiffáry Gergely egri történész, főlevéltáros munkája a recski ércbányászat 1850-1979 közötti történetéről. Az ércelőfordulást rejtő Lahóca hegyet és bányászatát sok földtani és műszaki tárgyú tanulmányból ismerhetjük, de a történeti feldolgozások száma csekély. Ezért különös figyelmet érdemel a bemutatandó friss összefoglalás.