Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Közlemények - A kisgarami (hroneci) Blauöfen. - Hronecké Blauöfen. (Peter Cengel - Pavol Horváth)

vasztót újonnan építettek fel, akkor elég lett volna az alsó, elválasztott részt felállítani, amely a célnak így is megfelel. Ez azt jelenti, a 18. században darabos aknakemencékként ismert olvasztók korábban nagyobbak voltak. Belső szerkezetük hasonló lehettet a 5.b. ábrán láthatóhoz. A 2., 5.a-b. ábrák rekonstrukciós rajzok,

3 amelyek az olvasztók belső elrendezését mutatják. A két kisgarami Blauöfen (1. és 3. ábra) hasonló volt, de méreteikben és részletiekben eltértek egymástól. Mind a kettőnek két aknája volt. Az 1. ábrán levő olvasztónak az aknái középen voltak, a kémény alatt, míg a 3. ábrán levőnek a széléhez közelebb estek, ami az oldalnézeten látható. A rajzokon szereplő méretskálából számítottuk ki az alapméreteiket méterben, melyek összehasonlítását az 1. táblázatban közöljük. Az első olvasztó magassága (vs) 6,5 méter volt, míg a másiké kéménnyel együtt összesen 9 m. Az a és b az alapvonal. Ezek a méretek bizonyítják, hogy két különböző olvasztóról van szó. 1. tábla. Az olvasztók méreteinek összehasonlítása méterben. Olvasztó a b V vs Megjegyzés 1. ábra 4,7 3,8 4,4 6,5 Háromfokozatos épület 3. ábra 4,2 4,3 9 Srég gömbölyítet fedél A Blauöfen eredeti rendeltetése Ezt a kérdés több szempontból lehet vizsgálni. 1. A Blauöfen, a nagyolvasztó előfutára Németországban nyersvas gyártására szolgált

4

, a Blaseöfen - fújtatókemence - úgyszintén. A Blaufön és az Blaseöfen ugyanazt jelenti, a két megnevezés 3 A rekonstrukciós rajzok a személtetés miatt szükségesek. (P. Cengel.) 4 Beckert, M.: Eisen Tatsachen und Legenden. Leipzig 1980. s. 151. „Blauöfen sind Blaseöfen, d. h. betriebene Schmelzöfen und Vorläufer der Hochöfen. "