Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Közlemények - Későközépkori bányászjelvény a svedléri római katolikus templomból. (Hadobás Sándor)

A felirat alapján könnyen meg tudjuk határozni az ábrázolás készítésének időpontját, amely összefügg a templom 16. század végi, reneszánszba hajló későgótikus felújításával. Emrich (latinosan Emericus) Flascher (nevének Fleischer változatával is találkozunk a korabeli forrásokban) 1596-ban volt a város bírája (iudex), s a templomfelújítás egyik kezdeményezője. Ezért került a neve a mennyezet zárókövének frissen készült bányászjelvénye köré. I 1 A svedléri római katolikus evangélikus templom tornyán. nyászati vonatkozású motívumai az orgonán elhelyezett bányászszerszámok: az egyik oldalon egy ék, a másik oldalon egy kalapács nyúlik ki középtájon, körülbelül 45 fokos szögben. Itt tulajdonképpen a bányászszimbólum szimmetrikus ábrázolásával van dolgunk. Közelebbi megvizsgálásukra eddig nem nyílt lehetőségünk, de valószínűleg rézből készültek. Maga az orgona nem túl régi, 1936-ból való, ami megadja a bányászjelvény korát is (hacsak nem az előző, 1800 körüli orgonáról helyezték át az újonnan épített hangszerre). A templomban a bányászok számára külön padsor szolgált, amelynek elejét szép bányászjelvény díszíti. S ha az épületből kilépünk, a toronyra feltekintve a kereszt alatt is bányászszimbólumot láthatunk. Bányászjelvény a svedléri templom további érdekessége, hogy a gótikus rész oszlopfőit faragott bányászfejekkel díszítették, valószínűleg a 16. sz. végi felújítás során. Ugyaninnen származik a fából faragott „svedléri bányászoltár" is. Az eredeti mű jelenlegi lelőhelye bizonytalan (talán a poprádi múzeumban van), de másolata (Ulman István várhosszúréti fafaragó nagyszerű munkája) a Rozsnyói Bányászati Múzeum állandó kiállításában megtekinthető. Az evangélikus templom legszembetűnőbb bá-