Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - Az 1965. évi rudabányai bányaszerencsétlenség. (Papp Andrea - Sóvágó Gyula)

Mindenek előtt fontosnak véljük a korszakban alkalmazott fejtési módszerek rövid áttekintését. Rudabányán a több ezer éves múltra visszatekintő bányászat kezdetben a külszíni kibúvásokban rejlő rézelőfordulásokból történt. A középkori termelés már a föld alá kényszerült, mert a termésréz és a rézoxid a szilárd mellékkőzetet képező limonit mélyebben fekvő üregeiben, hasadékaiban is felhalmozódott. A réztartalmú anyag kibányászása után a fejtési üreg biztosítás nélkül több száz éven át nyitva maradt. Egy ilyen középkori vágatrendszert és rézfejtést tártak el 1947-1948-ban az Andrássy I. bányamezőben. Az 1700-1800-as évekből származó, de már vasérce irányuló fejtés maradványaira bukkantak 1943-ban a Deák, majd 1949-ben a Ruda bányamezőben. Ezek a nyitva maradt üregek az előbbitől lényegesen nagyobb méretűek voltak, melyekben a főte beomlását kőzetpillérck visszahagyásával előzték meg (1. sz. ábra). Rudabányán a vasérc nagy tömegű kitermelése 1880-tól 60 éven át külszíni fejtésekből történt. Az 1940-es évek elején - főleg a hadiipar igényei miatt - megnövekedett a vasérc iránti igény, ezért újra megkezdték annak földalatti bányászatát is. E termelési mód bevezetését segítette az a tény is, hogy a tömedékelés kisebb költségekkel járt, mint a meddő kőzetnek a külső hányóra történő szállítása. A rudabányai föld alatti bányaművelésben kezdetben főtepászta-fejtéssel (2. ábra), majd a szintes szeletosztású tömedékeléses kamrafejtéssel és a két fejtési mód kombinációjából kialakított függőleges szeletosztású kamrafejtéssel (szintes és függőleges kamrafejtés, 3. ábra) próbálkoztak. A bányászatban bármely fejtési rendszer alkalmazhatóságának alapvető feltételei az alábbiak: a kellő mértékű biztonság, a gazdaságosság és a megfelelő termelési kapacitás biztosítása. A három követelmény közül legfontosabb feltétel a biztonság. A fejtési rendszernek biztosítania kell: - a dolgozók élet- és egészségvédelmét, - az alkalmazott gépek és berendezések, - az élő természet és az épített környezet védelmét. Sajnálatos módon a tömedékeléses fejtések nem feleltek meg az előbbi követelményeknek, ezért 1951-től újabb fejtésmódok be-