Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)
Tanulmányok - Bányászattörténetünk legkorábbi irodalmi forrásairól. (Dr. Izsó István)
Galeotto Marzio: De egregie, sapienter et iocose dictis ac factis Matthiae regis... - Marzio 1465 és 1473 között tartózkodott Magyarországon. Könyvében szintén megemlékezik arról, hogy Magyarországon gyakorta találtak gallyhoz hasonló termésarany darabokat. - Művét Tordai Zsigmond jelentette meg Bécsben, 1563-ban, de megjelent Frankfurtban (1600) és Kassán (1611) is. Magyarul Galeotto Marzio könyve Mátyás király találó, bölcs és tréfás mondásairól és cselekedeteiről címmel a Dekameron Könyvkiadó Kft. adta ki 2002-ben. Antonio Bonfíni: Rerum Ungaricarum decades. - Történetíró, Beatrix királyné felolvasója. Könyvében megemlékezik arról, hogy Mátyás király 1478-ban meglátogatta Kassát, Körmöcöt, Besztercét és a bányavidéket, megnézte az arany- és ezüstbányákat és az arany kitermelésének, zúzásának, szétválogatásának, olvasztásának fortélyait. - Bázelben jelent meg 1543-ban, 1568-ban, majd 1575-ben. Heltai Gáspár is kiadta História inclyti Matthiae Hunyadis, regis Hungáriáé címmel Kolozsvárott 1565-ben. Ezt követően is számos kiadása jelent meg. Magyarul A magyar történelem tizedei címmel Kulcsár Péter fordításában a Balassi Kiadó adta ki (Budapest 1995) 4 . Descrizione dell' Ungheria nei secoli XV. e XVI. - A kötetben olasz követek Magyarországról szóló XV-XVI. századi jelentései találhatók. A pápai követ 1480-ban írt jelentésében ismerteti a királyi jövedelmeket: „Erdély... az egész országot ellátja sóval, miből a koronának évenként 100000 arany jövedelme van. Ezen kívül egymást érik az arany-, ezüst-, réz-, vas-, ólom- és higanybányák... Mátyás király rendes évi jövedelme 200000 aranyra rúg és következőkből áll. Legfőbb jövedelmi forrás a só... A pénzverő házak összesen 44-50.000 aranyat jövedelmeznek...". A velencei követ XVI. század elejéről származó jelentésében részletesen beszámol Erdély bányászatáról: „Erdély arany-, ezüst-, só- és egyéb bányái 3000 munkást foglalkoztathatnának, és ha a király akarná, annyi jövedelmet szerezhetne belőlök, mint többi országaiból összevéve. Az abrudbányai, zalatnai és verespataki bányákban rendkívül sok aranyat és ezüstöt ásnak... A tordai hegyekben kősót ásnak, ugyanitt aranyat, rezet, szurkot, stb. is találnak. A Marosból aranyat mosnak... A sófalvi bányából hófehér só kerül napfényre." - Megjelent Budapesten, 1891-ben. Magyar nyelvű összefoglalása Szamota István idézett munkájában található. 4 http://www.tankonyvtar.hu/main.php?objectID=5293552. 6
