Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - Egy francia mérnök (bányavállalkozó, politikus, bankár) Ausztria-Magyarországon (Zdenka Schejbalová)

Az 1873-ban kitört válság legelőször a nehézipart érintette. A cseh országrészek kohászati üzemeit ez olyan veszteségekbe sodorta, melyeket csak a bécsi Creditanstalt Bank számára való eladásuk törölt el; ez aztán kedvezménnyel élve adta őket tovább a Böhmische Montangesellschaft vormals Fürstl. Fürstenbergische Montanwerke (Cseh Bányatársaság, korábban Fürstenbergi Hercegi Bányaművek) részére, melyet újra Eugène Bontoux alapított. Ez a helyzet hivatalosan 1880. szeptember 10-én került jóváhagyásra. Ezekhez a fürstenbergi kohászokhoz Közép-Csehországban, Dvűr Královéban (Karlstejn térségében) levő vasércbányák egy része is, Nucice mellett. S ennek az imént említett Cseh Bányatársaságnak sikerült megszereznie 1881-ben aKladno közelében levő Bustéhrad szénbánya-papírjainak, valamint a Prágai Vasműves Társaság kohász-részvényeinek egy részét is. Bontoux Union Générale bankja bukásából következően azonban a cseh bányatársasági részvények számottevően estek, és a Teplicei Lemezművek tulajdonosai (élükön Kari Witgensteinnel) föl is vásárolták őket. A Monarchia cseh országrészeiben tehát, Ivan Jakubec megállapítása szerint, a 19. századnak ezekben a 7080-as éveiben a francia, francia-osztrák-német tőke vívott meg az osztrák-német-zsidó tőkével - és az osztrák-német-zsidó tőke befolyása volt az erősebb. 1877-ben Bontoux a Francia Nemzetgyűlés választott küldötte is lett, a Mac-Mahon-kormány támogatásának programjával, a konzervatív klerikális Union des droites („Jobb-unió") oldalán, az Hautes-Alpes-megyei Gap körzetében, egy időre - az 1877. október 14. és 1877. december 17. közötti jegyzőkönyvek szerint. Eugène Bontoux úgy tekintette, hogy ő voltaképpen - „költő az iparban", vagy valamiképp annál is több, hiszen: poéta az indusztriában. ígéretes országnak látta az Osztrák-Magyar Monarchiát, melyben lehet „nagy dolgokra" vállalkozni. 1878-ban írott Le Danube című tanulmányában a Bécs - Budapest vasúti összeköttetést Konstantinápolyig, Szaloniküg tervezi. Készít ezért egy tanulmányt a szerb vasútvonalakról, melyek a Velika Morava völgyében haladnának úticéljuk, Szaloniki elérésére. A Trifail Bányatársaság, mely Stájerországban barnaszenet termelt Steinbrück mellett (a szlovéniai Trbovlje és Zidani Most