Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - Bányavárosi boszorkányperek, különös tekintettel egy 1715. évi telkibányai esetre. (Márkus Zsuzsanna)

ról, melyet az említett koldusnál találtak. Az irat töredékesen maradt fenn. 3. Jászó mezőváros pere Harkovszkiné, Jászai Éva ellen.

40 A perirat keltezése 1713. május 18. Rudabánya Rudabányáról nem kerültek elő boszorkányperekkel kapcsolatos források. Azonban Viktor Gyula lstvánffy-díjas néprajzkutató kéziratában utal néhány helyi vonatkozású hiedelemre, mely kapcsolatba hozható a boszorkánysággal.

41 „Szent György napján szabadon garázdálkodhattak a gonosz szellemek és a boszorkányok. E nap volt a legalkalmasabb a kincskeresésre, a földbe rejtett kincs felett lidércfény gyúlt ki. Ezt a lángot csak szentelt krétával vagy gyertyával rajzolt körben lehetett meglátni. E napon lehetett a kincskereső varázsvesszőt metszeni, napfelkelte pillanatában, három metszéssel. Rudabányán tevékenykedett varázsvesszős ember, a főfeladata a gazdag érclelőhelyek felkutatása volt. Szent György napján végezték el a harmatszedést is, mellyel el tudták venni a szomszéd termését. '

A1 Néhány archaikus helynév is tanúskodik a boszorkányok meglétéről. Viktor Gyula említ egy Bába-domb nevű helyet, ahol boszorkányok gyülekeztek Szent Iván napján, és ekkor avattak új boszorkányokat 43 Említést érdemel az Ördöggát-barlang, valamint a közelében levő Boszorkány-völgy nevű hely is Alsótelekes határában, az egykori vasércbánya közelében. Pócs Éva mutatott rá a kettős tagolású tér meglétére a néphitben, ez azt jelenti, hogy a falu az evilági tér, míg a falu határa, a kevéssé ismert, félelmetes már a túlvilági tér részét képezi. A falu környéke tehát a liget, erdő, domb vagy Feltáró: Bessenyei J. (1987). Közli: Bessenyei J. 1997. 30-31. 41 Viktor Gyula: Jeles napok. 1983. Kézirat. B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum Adattára, Rudabánya. 42 U. o. 70. 43 U. o. 94.