Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - Bányavárosi boszorkányperek, különös tekintettel egy 1715. évi telkibányai esetre. (Márkus Zsuzsanna)

Vízpróba egy 17-18. századi metszeten. A jósok elleni fellépést megtalálhatjuk a Bibliában is. Az Otestamentumban Mózes második könyvében (22.18) ezt olvas­hatjuk: „Varázsló asszonyt ne hagyj életben.^ 1 Mózes harmadik könyvében a következő gondolatok szerepelnek: ,^4 mely ember pedig az igézőkhöz és jövendőmondókhoz fordul, hogy azok után paráználkodjék, arra is kiontom haragomat, és kiirtom azt az ő népei közül. " u Mózes a hamis próféták büntetéséről szóló fejezet­ben jövendőmondókról, álomlátókról beszél. ,^4z jövendőmondó pedig vagy álomlátó ölettessék meg, mert pártütést hirdetett az Úr ellen, a ti Istenetek ellen... " I4 A boszorkányságra vonatkozó feljegyzések megtalálhatók Szent István és Könyves Kálmán törvényeiben, továbbá zsinati határoza­tokban. A Budai Krónika 15 említ egy Rasdi nevű bűbájos nőt. 12 Biblia. Bp. 1970. 74. 13 Biblia. Ford.: Károli Gáspár. Bp. 1970. Mózes III. könyve, 20.6. 112. XA Biblia. Bp. 1970. Mózes V. 13.5. 179. 15 A Budai Krónika az első Magyarországon nyomtatott könyv, 7473-ban adta ki Hess András.

Next

/
Oldalképek
Tartalom