Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Archívum - Bányafőbejárási jegyzőkönyv 1893-ból. I. rész. (Közli: Hadobás Sándor)

don való átfektetése végett a kellő lépések mielőbb megtétessenek avég­ből, hogy a régi jogosítványoknak tármértékekre való átfektetésénél a kincstár előjogot nyerjen, melynek alapján azután ezen vidék bányavi­szonyainak végleges rendezése alkalmával érdekeit megfelelően megvéd­hesse és biztosíthassa. Határoztatik ennélfogva, hogy az ezen átfektetés végett szükséges beadványt a bányavezetőség a bányahatósághoz mie­lőbb benyújtsa. Ezt megelőzőleg azonban a bizottság szükségesnek találja, hogy Branszky főmérnök igyekezzék az 1892. évi október 25-én Vashegyen tartott főbejárás XXXI. határozata értelmében a dobsinai városi altárót és [az] Esechrei (?) magántáró műveléseit bejárai és azokban a vaskőtele­pülési viszonyokat behatóan tanulmányozni, avégből, hogy a steinbergi Károly hosszmérték térmértékre való átfektetésére a lehető legelőnyö­sebb tervet kiszámíthassa és elkészíthesse. 13. A főbejárási bizottság azután a Lajos Altenberg hosszmértékre ment. Ezen hosszmérték telepére Münnich Kálmán 15 a 3 évi bérlete alatt egy tárót körülbelül 15 méterre hajtott, és ott a vaskövet egyes elszigetelt lencsékben feltárta és lefejtette. E fészkekben elmállott pátvaskő fordult elő, és mivel azt kellően értékesíteni nem tudta, f. évi március hóban e műveletet felhagyta. A bizottság e tárót beomolva találta, és be nem jár­hatta. Maderspach ezen hosszmértéket felvette és térképére az adományozás értelmében berajzolta, és azt egy 1854. évben felvett hiteles hatósági ki­cövekelési térképen is berajzolva találta, mely az ő felvételével teljesen egyezett. A hosszmérték keleti fele a régibb Coburg herceg-féle óhegyi mara­déktelek miatt 108 m hosszban megszorítást szenved. Onnét a bizottság a Regina, Lajos, Spreng és Gábor hosszmértékekre ment. Maderspach ezen hosszmértékek feltáró pontjait megállapíthatónak és azok alapján a kicö­vekelést keresztülvihetőnek mondja, annál inkább, mivel azokról egy hivatalos 1842. évi kicövekelési, azonban jóvá nem hagyott térkép is lé­tezik, és ennek alapján a Gábor és Regina hosszmértéket berajzolta azon eltéréssel, hogy a Gábor keleti kiterjedését is feltüntette. Ezen hosszmér­tékek csapás irányában a régibb Coburg-féle Ferdinand Morgenfeld által némi megszorítást szenvednek. Ezen hosszmértékek átfektetését az 1887. évi 770. sz. idegen zártkutatmány akadályozza. Münnich Kálmán (1854 - 1934): bányamérnök, bánya- és kohóvállal­kozó, az aggteleki barlang vöröstói bejáratának tervezője és kivitele­zésének irányítója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom