Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)
Archívum - Bányafőbejárási jegyzőkönyv 1893-ból. I. rész. (Közli: Hadobás Sándor)
don való átfektetése végett a kellő lépések mielőbb megtétessenek avégből, hogy a régi jogosítványoknak tármértékekre való átfektetésénél a kincstár előjogot nyerjen, melynek alapján azután ezen vidék bányaviszonyainak végleges rendezése alkalmával érdekeit megfelelően megvédhesse és biztosíthassa. Határoztatik ennélfogva, hogy az ezen átfektetés végett szükséges beadványt a bányavezetőség a bányahatósághoz mielőbb benyújtsa. Ezt megelőzőleg azonban a bizottság szükségesnek találja, hogy Branszky főmérnök igyekezzék az 1892. évi október 25-én Vashegyen tartott főbejárás XXXI. határozata értelmében a dobsinai városi altárót és [az] Esechrei (?) magántáró műveléseit bejárai és azokban a vaskőtelepülési viszonyokat behatóan tanulmányozni, avégből, hogy a steinbergi Károly hosszmérték térmértékre való átfektetésére a lehető legelőnyösebb tervet kiszámíthassa és elkészíthesse. 13. A főbejárási bizottság azután a Lajos Altenberg hosszmértékre ment. Ezen hosszmérték telepére Münnich Kálmán 15 a 3 évi bérlete alatt egy tárót körülbelül 15 méterre hajtott, és ott a vaskövet egyes elszigetelt lencsékben feltárta és lefejtette. E fészkekben elmállott pátvaskő fordult elő, és mivel azt kellően értékesíteni nem tudta, f. évi március hóban e műveletet felhagyta. A bizottság e tárót beomolva találta, és be nem járhatta. Maderspach ezen hosszmértéket felvette és térképére az adományozás értelmében berajzolta, és azt egy 1854. évben felvett hiteles hatósági kicövekelési térképen is berajzolva találta, mely az ő felvételével teljesen egyezett. A hosszmérték keleti fele a régibb Coburg herceg-féle óhegyi maradéktelek miatt 108 m hosszban megszorítást szenved. Onnét a bizottság a Regina, Lajos, Spreng és Gábor hosszmértékekre ment. Maderspach ezen hosszmértékek feltáró pontjait megállapíthatónak és azok alapján a kicövekelést keresztülvihetőnek mondja, annál inkább, mivel azokról egy hivatalos 1842. évi kicövekelési, azonban jóvá nem hagyott térkép is létezik, és ennek alapján a Gábor és Regina hosszmértéket berajzolta azon eltéréssel, hogy a Gábor keleti kiterjedését is feltüntette. Ezen hosszmértékek csapás irányában a régibb Coburg-féle Ferdinand Morgenfeld által némi megszorítást szenvednek. Ezen hosszmértékek átfektetését az 1887. évi 770. sz. idegen zártkutatmány akadályozza. Münnich Kálmán (1854 - 1934): bányamérnök, bánya- és kohóvállalkozó, az aggteleki barlang vöröstói bejáratának tervezője és kivitelezésének irányítója.
