Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Archívum - Bányafőbejárási jegyzőkönyv 1893-ból. I. rész. (Közli: Hadobás Sándor)

bányavezető főmérnök előadása alapján azonban ezen tiltakozás az adományozást nem fogja megakadályozni, és annak engedélyezése még a f. évben tartandó tárgyalás folytán várható lesz. Tekintve, hogy ezen adományozás által a kincstár rudnai bányajogosítványának legnagyobb része igen szép, egy tagban kikerekített bányabirtokban egyesíteni fogja, mely több jó minőségű, gazdag vaskő telepet foglal magában, és hol a kincstár jelentékeny vaskőbányászatot sok éven át űzhet, tekintve, hogy ezen bányabirtoknak épp közepén hajttatik a Lajos Szkalica táróból megindított keresztvágás. A bizottság helyesli a bánya vezetőségnek azon eljárását, hogy a keresztvágást e ponton megkezdette, és azt határozza, hogy a keresztvágat tovább folytattassék a bányabirtok teljes feltárásig. A bizottság elfogadja tovább a bányavezetőség azon javaslatát, hogy a rudnai kincstári bányán legmélyebben hajtott Lajos Szkalica táró főszállító szintnek vétessék, és a jövő üzemterv annak alapján dolgoztassék ki. Az üzemterv kidolgozására azonban okvetlenül szükséges elébb az összes rudnai kincstári bányamívelések pontos felvétele és térképezése. 8. A rudnai bányáknak a bányavezetőség által legutóbb felterjesztett fektetési térképe a helyszínen tárgyaltatván a bizottság szükségesnek találta, hogy a rudnai határban a kincstári bányabirtok szomszédságában a magánosok által még el nem foglalt területek a kincstár számára több zártkutatmány bejelentése által biztosíttassanak. A bizottság a térképen a, b, c-vel megjelölte néhány zártkutatmány elhelyezési pontjait. Továbbá szükségesnek tartja, hogy a Gyula nevü magán térmérték környezetén és a rudnai és nadabulai bányák között fekvő területeken kincstári zártkutatmány ok szintén bejelentessenek és evégből szükséges, hogy a bánya vezetőség még az év folyamán ezen terület fektetési térképét a bányahatóság adatai alapján elkészítse, és ezáltal a zártkutatmányok elhelyezéseinek legalkalmasabb pontjait megállapítsa. Ezen területek elfoglalása azért is jelentőséggel bír, mert az esetben, midőn a rudnai és nadabulai bányák fokozottabb mívelése elhatároztatni fog, szükséges lesz ezen bányákat egyfelől egy napi

10 pályával összekötni, másfelől a nadabulai bányákból a rudnai bányákig egy altárót hajtani, mely a mélységben igen értékes vaskőtelepet tárhat fel, melyek az új elfoglalás által a kincstár számára biztosíttatni fognak. 9. Münnich József bányafelőr előadja, hogy utóbbi időben neki minden nap a rozsnyói vasútállomásra kell menni, hogy ott a kincstári vasérccel rakott waggonok megmázsálásánál jelen legyen, és kéri, hogy kiNapi: napvilágon levő, azaz külszíni.