Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Életmű - Kállai Géza (1884 - 1948). (Papp Andrea - Hadobás Sándor)

nehezedő ellátási viszonyok leküzdéséhez és a világháború alatt tönkrement bányászat fejlesztéséhez. 1942. január 19-én történt felmentéséig éles előrelátással, páratlan szakértelemmel és vasszorgalommal irányította a rudabányai üzemet, egy olyan korszakban, amelyben az ország legnehezebb sorsfordulóit élte meg (a vesztes első világháború, a trianoni határok megvonása, az 192933-as nagy gazdasági világválság, majd a második világháború kirobbanása). Rendkívüli szociális érzékenységét mutatja, hogy a munkáltató és a munkások érdekeit mindig képes volt összeegyeztetni, sokszor a tulajdonos szándéka, akarata ellenére. Kállai Géza nemcsak a bányászat terén volt szaktekintély, társadalmi, közéleti és kulturális téren is nagy megbecsülésnek örvendett. Az egyik első rudabányai intézkedéseként 1918. október 1-től 10 évre bérbe vette báró Radvánszky Kálmántól az Ormospusztától északra, a rudabányai völgyben fekvő 710 hold kiterjedésű úgynevezett kisormosi gazadságot (szántóföld és rét, legelő). Célja az volt a bérlettel, hogy a rudabányai dolgozók élelem-ellátását függetlenítse az akkoriban nagyon bizonytalan közellátástól. A felszerelés nélküli gazdaságot rendbehozatta, és a földművelés mellett állattenyésztésre is volt lehetőség. Ebben az időben került sor a külszíni vasércbánya rendezésére is: a művelés alatt álló területet négy részre osztották, mégpedig a már régebbi Andrássy I. és //. külfejtéshez az újonnan termelés alá vont Andrássy III. és Vilmos bányarészek csatlakoztak. Üzemvezetési szempontból az utóbbihoz tartoztak a Bruimann, a Splényi és a Deák bányarészek is. Kállai a szállításnál alkalmazott benzinmeghajtású mozdonyokat a benzinhiány miatt faszéngenerátorral működőkké alakíttatta át, annak érdekében, hogy használhatóságuk folyamatos lehessen. A bányatelep lakó- és középületeinek javítási és építési munkáihoz téglaprést szerzett be, azért, hogy a téglát helyben gyártathassa. Kísérleti mészégetőt is létesített, tehát minden vonatkozásban önellátásra igyekezett berendezkedni. A termelés fejlesztése terén a zavaros körülmények miatt egyelőre nem lehetett eredményeket elérni. 1919 májusában Rudabányát megszállták a csehek, a „kommunista érzelmű" munkásokat elfogták és Szendrőbe vitték. Az igaz-