Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)
Tanulmányok - Bányászattörténetünk legkorábbi irodalmi forrásairól. (Dr. Izsó István)
További latin nyelvű kiadásai: 1541, 1546, 1546, 1558. 8 Magyar fordítása Bermannus, avagy beszélgetés az ásványok csodálatos világáról címmel jelent meg a Bányászat, kohászat és földtan klasszikusai sorozat VIII. köteteként (Miskolc - Rudabánya 1994). Sebastian Franck: Weltbuch. - Az egész ismert világot bemutató geográfiai munka Magyarországot szintén aranyban, ezüstben, márványban, ércekben és sóban bővelkedő országnak írja le. - Megjelent Tübingenben 1534-ben. Ismerteti Szamota István művének 505-518. oldalain. Johannes (Spieshaymer) Cuspinianus: Chorographia Austriae. - I. Miksa osztrák császár II. Ulászló magyar királyhoz küldött követeként járt Magyarországon. Könyvében megemlíti, hogy a magyarországi arany - amelyet nagy mennyiségben bányásznak az aranybányákban - a legnagyobb tisztaságú. - A könyv Strasbourgban jelent meg 1540-ben. Wernher György: De amirandis Hungáriáé aquis hypomnemation. - Szerző orvosként behatóan foglalkozott a magyarországi ásványvizek kémiai tulajdonságaival, geológiájával és élettani hatásaival. Könyvében Ranzanushoz és Galeotto Marziohoz hasonlóan, említést tesz gazdag termésarany darabok megtalálásáról, a magyarországi sóbányászatról, továbbá a szomolnoki bányavízről, „amely a beletett vastárgyat rézzé alakítja" 9 . - Először Bázelben jelent meg 1549-ben, majd Bécsben 1551ben, Antwerpenben, 1557-ben és Nagyszombatban 1713-ban. Magyar fordítását Erdősi Laura közölte Magyarország csodálatos vizeiről címen az Orvostörténeti Közlemények 1963. évfolyamának 103-146. oldalain. Georg Reichersdorf: Chorographia Transylvaniae, quae Dacia olim appellata, aliarumquae provinciarum & regionum succuncta descriptio & explicatio. - Erdélyi kincstartóként az Erdély és Moldva leírásáról szóló geográfiai művében részletes ismertetést ad az erdélyi bányászatról. - A könyv Bécsben jelent meg 1550-ben. Ujabb kiadása: Köln 1595. Magyarul is megjelent Szabadi István fordításában Georg Reicherstorffer: Chorographia Transilvaniae. Chorographia Moldáviáé/ Erdély és Moldva leírása 1550 címmel (Debrecen 1994). Hans Dernschwam's Tagebuch einer Reise nach Konstantinopel und Kleinasien. - Dernschwam, mint a Fuggerek magyarországi faktora http://digital.slub-dresden.de/sammlungen/titeldaten/264234022/. 9 A rejtélyes átalakulásra magyarázatot csak Angelus Sala talált 1617ben, aki mérésekkel igazolta, hogy a vas nem átalakul (amint azt az alkimisták hitték), hanem só formájában oldatba kerül, míg a réz kiválik.
