Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - Kitaibel Pál Baranya megyei utazásainak ásványtani és bányászati vonatkozásai. (Mendly Lajos)

Kitaibel Pál Baranya megyei utazásainak ásványtani és bányászati vonatkozásai MENDLY LAJOS Kitaibel Pál egyike legnagyobb egyetemes tudású természetkutatóinknak. 1757. február 3-án született Sopron megyében, a Fmknó melletti Nagymartonban - ma Mattersburg Burgenlandban -, és hatvan éves korában halt meg Pesten, 1817. december 13-án. Középiskoláit Sopronban és Győrött a bencés főgimnáziumokban végezte. Papi hivatásra készült, de betegsége miatt megvált az egyházi pályától. 1780-ban iratkozott be a budai egyetem

1 jogi fakultására, de hamar áttért az orvosira. Negyedéves korában már a kémia és a botanika adjunktusává nevezték ki Wintert

1 professzor mellett, orvosdoktorrá 1785. augusztus 24-én avatták. Botanikai képzettségén túl kiváló vegyész, ásványvíz-, talaj- és kőzetkutató, technológus és geográfus is lett. A Helytartótanács, Mária Terézia 1777-ben rendelte el az 1635-ben alapított nagyszombati egyetem (a mai ELTE) Budára költözését az erre a célra kijelölt királyi palotába. 2 Winterl Jakab 70^/(1739-1809) 1771-1808 között volt az egyetem kémia- és botanikaprofesszora Nagyszombatban, Budán, végül Pesten.