Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Közlemények - A Bányászati Építő Vállalat a bányászat szolgálatában. (Rudnyánszky Pál)

sak, mert a terhelést csak tengelyirányban tudták felvenni. Ennek ellenére megindult nagyüzemi gyártása, és a kísérlet alatt 3200 m üreges vasbeton-tám készült, amelyek alkalmasak voltak a vágatbiztosításra szolgáló szerkezetek kialakítására. Az új támot kísérleti jelleggel Ebszőnybánya, Edelény, Felsőpetény, Tatabánya és Borsodnádasd bányaüzemeiben építettek be. Dorogon is folytak ezzel kapcsolatos kísérletek. A pörgetett vasbeton-tárnok alkalmazása nem vált általánossá, mivel a vágathajtási és fejtési technológiák is lényegesen megváltoztak, és ezek újabb biztosítási követelményeket tettek szükségessé. Hosszú lenne felsorolni azokat a bányászati létesítményeket, amelyeket a BÉV épített, de meg kell említeni a tokodaltárói, a visontai, a berentei, az úrkúti, az ajkai, a nemesgulácsi, a várpalotai, az oroszlányi és a nagybátonyi építkezéseket, amelyeket azonban már a Nehézipari Építő Vállalat - 1968. január 1-től a BÉV jogutódja - fejezett be. 1972-ben azután a NEV is megszűnt: a már korszerűbb eszközökkel és technológiával, valamint biztonságos építőanyag-beszerzéssel működő VEGYÉPSZER kebelezte be, amely azóta is sikeresen végzi építőipari tevékenységét.