Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Közlemények - A Bányászati Építő Vállalat a bányászat szolgálatában. (Rudnyánszky Pál)

növelése arra késztette az országot, hogy a legkönnyebben elérhető energiaforrás érdekében a szénbányászatot fejlessze. Ezt egy olyan időszakban kellett végrehajtani, amikor munkaerő-hiány volt a bányászatban, és csaknem minden építési alapanyag beszerzése nehézségbe ütközött. A létszámproblémát nem enyhítette a katonák vagy az internáltak és elitéltek bányabeli alkalmazása sem, ezért a Gazdasági Bizottság úgy döntött, hogy egy olyan építővállalatot hoz létre, amely bányászlakások és szociális létesítmények építésével az elsődleges gondot megoldja. 1957. január elsején határozat született a Bányászati Építő Vállalat megalakításáról. Nyilvánvalóvá vált, hogy a növekvő széntermeléshez a megfelelő munkaerő csak úgy biztosítható, hogy házak és lakótelepek építésével helyhez kötik a bányászokat, a szegényes bányászkolóniák helyett az akkori igényeknek megfelelő lakások biztosításával. 1957-ben 10.000 bányászlakás megépítését tűzte ki célul a kormány, ezek mellett az új aknákhoz tartozó épületek, irodák, fürdők, trafóházak, feladóállomások, kórházak, osztályozók, utak építése is a BEV feladatkörébe tartozott. Az új vállalat műszaki és alkalmazotti létszámának egy részét az 1956-ban megszüntetett Közmunkák Igazgatósága, röviden KÖMI-táborok képezték, ahol nemcsak a fizikai munkásállomány, hanem megfelelő tervezői és műszaki gárda is rendelkezésre állt. Tehát 1957. január 1-i hatálylyal a KÖMI 401. sz. Vállalat a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá került, és ezzel egyidejűleg a Bányászati Építő Vállat nevet vette fel. A lakások és műszaki létesítmények építésénél a legnagyobb nehézséget az építőanyag-hiány okozta. Sok esetben a kijelölt építkezés helyének megközelítéséhez először utat kellett építeni, s volt rá eset, hogy ehhez katonai helikoptert vettek igénybe. Az építőanyagok beszerzését a vállalat sok esetben csak árucserével tudta biztosítani, így például szénért sikerült cementet vagy vasanyagot kapni. Arra is rákényszerültek, hogy saját kavicsbányát nyisson, vagy a téglahiány csökkentésére habosított kohósalakból falazóblokkot készítsen. Önálló szakipari és gépészeti hálózatot, csoportot is létre kellett hozni. Ezek a munkák igen komoly szervezést kívántak, ezért az akkoriban még gyatra országos telefonhálózat miatt saját URH-kapcsolatrendszert építettek ki.