Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - Középkori falkép-festészet a gömöri bányavidéken. (Edita Kusnierová - Tököly Gábor)

Középkori falkép-festészet a gömöri bányavidéken* EDITA KUSNIEROVA - TOKOLY GABOR A régió északi részét a Gömör-Szepesi (mai nevén: Szlovák) Érchegység tölti ki, míg a déli részeket a Sajó és Rima termékeny völgye jellemzi. A történeti vármegye kis része a Magyar Köztársaság területén található. A déli részek jó mezőgazdasági adottságai mellett a vidék mindenekelőtt az északi, hegyvidéken összpontosuló ásványkincs rendkívüli gazdagságával tűnik ki, amelynek a legrégibb koroktól kezdve nem elhanyagolható hatása volt a vidék fejlődésére. Az arany, ezüst, réz és vas, amelyek itt bőséges menynyiségben fordultak elő, az őskortól befolyásolta az itt élők sorsát, és azon bevándoroltakét is, akik a jobb élet reményében, olykor nagy távolságokból érkeztek, és akik magukkal hozták kultúrájukat, hagyományaikat is. A régiónak az őskor időszakában meglévő jelentőségét mutatja, hogy némely régészeti kultúrát itteni lelőhelyek után neveztek el (pl. kyjaticei / kiettei kultúra). A folyamatos betelepülés eredményeképpen egy olyan sajátos kulturális környezet alakult ki, amelyben a domináns hazai szlovák és magyar kultúra mellett máig érezhetőek erős német, vlach és itáliai hatások is. A régió jelentős bányászati, később ipari ori* A tanulmány eredetileg a Gömörország című szlovákiai magyar folyóirat 2001. évi 4. számában jelent meg. Tárgya látszólag nem illik lapunk profiljába, mégis itt a helye, mert a középkori gömöri templomépítészet és a hozzá kapcsolódó falkép-festészet az egyik legszebb példája a virágzó bányászat közvetett értékteremtő hatásának. - Az újraközlés engedélyezéséért B. Kovács István főszerkesztő úrnak és Edita Kusnierovának tartozunk köszönettel. (A másik szerző, Tököly Gábor 2006-ban elhunyt.)