Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)
Tanulmányok - A nemesércbányászathoz kötődő privilégiumok az Árpád- és Anjou-korban. (Weisz Boglárka)
mértéket (antiqua seu consueta montium mensura) használják. 127 Itt az uralkodó a bányatelkek kimérésénél használt bányaföldmérték-rendszerre utalt. 128 A bányaművelésben használt német eredetű földmérték, alapegysége a bányaöl (Lachter) és a bányakötél (Lehen)} 29 A Selmecbányái bányajog szerint egy bányaöl 3 selmeci rőfnek és 7 bányaöl egy bányakötélnek felelt meg. Azt nem tudjuk, hogy Nagybányán, és vélhetően a hozzá szorosan kapcsolódó Felsőbányán is ugyanekkora mértékkel számolhatunk-e a 14. században, mivel az 1535. évi bányarendtartás szerint, mely Nagybánya és Felsőbánya bányászatához kapcsolódik, egy bányaöl 3 budai rőfnek felelt meg. 131 A két számítási rendszer között jelentős eltérés van, hiszen a selmeci rőf 67,38 cm, míg a budai rőf 58,403 132 cm. A kamarák nemesércbeváltási jogának gyakorlati működését írta le I. Lajos Asszonypataka 1347. évi kiváltságlevelében. Az uralkodó elrendelte a kamaraispánoknak, hogy a bánya (Asszonypatak és Zazárbánya) és a Szatmár között üzletelő kereskedőket (mercatores), amíg azok a szatmári kamarához jönnek, és onnan dénárokkal a bányához visszatérnek, ne akadályozzák. Hogy a rendelkezés itt az arannyal és az ezüsttel történő kereskedésre utal, világossá is teszi az oklevél, hiszen megjegyzi, hogy ha valaki rejtekutakon, lopva, vagy a kamaraispán engedélye nélkül (non obtenta CD IX/1. 500. 8 j Vö. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai IV. Levéltártan és Történeti Forrástudományok 3.) Bp. 1978. 39. 9 Lehen = bányakötél = (pars pro toto) bányatelek. 0 So ist zw wissnn das das percklocht(er) behellt vnnserer Statt ellnn dreyn, Vnd sybnn lachtter behalttn ein lehnn - Piirainen, I. T.: Das Stadt- und Bergrecht von Banská Stiavnica i. m. 46. 1 die perglacher, anch welcher man perkwerk vermisst und vordinget soll werden, soll haben hinfürt drey ofner ein - Takáts Sándor: A magyar léhen és holden. Első közlemény. Századok 42. (1908) 261. 7. jegyzet.; Bogdán I.: Magyarországi hossz- és földmértékek i. m. 101. 2 Uo. 110-111.
