Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - A nemesércbányászathoz kötődő privilégiumok az Árpád- és Anjou-korban. (Weisz Boglárka)

működő bányákra pedig a IV. Bélától és IV. Lászlótól származó urbura-adományok is utalnak.

42 Jászon és Iglón is folyt - a réz, illetőleg az ólom és ón mellett - járulékos ezüstkitermelés.

43 Aranybánya művelését figyelhetjük meg a Liptó megyei Cseremna földön,

44 illetőleg a Gömör megyei Berzéte birtokon,

45 valamint Szatmárnémeti vidékén.

46 Bakabánya első kiváltságlevelének sem pontos tartalmát, sem kiadásának időpontját nem ismerjük. A tartalmat illetően II. Ulászló királynak a 15. század végén lejegyzett - az akkor már elpusztult privilégiumban foglalt kiváltságok megerősítését tartalmazó - diplomájából indulhatunk ki.

47 Keletkezését legkésőbb I. Károly korára helyezhetjük - megengedve, hogy akár korábban, a 13. század második felében, is kaphatta kiváltságát -, amire nemcsak a település és a bánya akkori léte,

48 hanem egy 1337-ben keletkezett oklevél is utal. Ez utóbbi szerint két bakabányai polgár a garamszentbenedeki apátság birtokán a Büksavnica folyón

49 egy malomhelyet - a malomért évente fizetett bérért (pro censu annuali) cserébe - szerzett, melyre a király savnici földjén (azaz a későbbi nec non epistolaria Slovaciae I-II. Ad edendum praeparavit Vincent Sedlák. Bratislavae, 1980-1987 (a továbbiakban: Reg. Slov.) 416. (Anjou-okit. III. 244. sz.). 1262-ben IV. Béla - az urbura tizedének biztosítása mellett - az esztergomi érsekség birtokain és határain belül talált arany, ezüst és más után a teljes urburát az érsekségnek biztosította, 1. MES I. 475. (Reg. Arp. 1302a. sz.); 1283-ban IV. László hasonlóképpen rendelkezett, 1. MES II. 166. (Reg. Arp. 3257. sz.). Vö. 1290: CD VI/1. 59. (Jászó); 1312: CD VIII/5. 79.; Anjou-okit. III. 361. sz. (Igló). ÁÚO IX. 207. 1 CDES II. 85. (Reg. Arp. 744. sz.). 'Vö. 1268: ÁÚO VIII. 198. ' CD VII75. 425-426. ' Vö. 1321: Anjoukori okmánytár I-VII. Szerk. Nagy Imre, Nagy Gyula. Bp. 1878-1920. (a továbbiakban: AO) I. 619-620. (Anjou-okit. VI. 190.). - Első falunagyát 1329-ben említik: Nicolaus villicus de Bakabania - DL 86 996. (Anjou-okit. XIII. 103. sz.). ' Vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 413.