Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - A nemesércbányászathoz kötődő privilégiumok az Árpád- és Anjou-korban. (Weisz Boglárka)

tátott bányászat jelentőségét mutatja IV. László 1280. évi oklevele, melyben Fülöp pápai legátusnak 100 ezüst márkát ajánlott fel a Szepes környéki Gölnicbánya ezüstbányájának jövedelméből.

36 Ezüstbányászat folyt az említetteken kívül - a már a tatárjárás előtt is bányaként szolgáló - Radnán,

37 valamint Losonc környékén, Bakabányán,

38 Rozsnyóbányán és Börzsönyben. A losonci ezüstbányászatra utal, hogy 1275-ben IV. László Dénes volt nádor fiainak, Miklósnak és Dénesnek visszaadott 20 ekényi földet, amelyet ÍV. Béla losonci szántóföldjükből és erdejükből vett el ezüstbányászat okán, cserében azonban biztosította őket, hogy a losonci ezüstbányászoktól a királynak jutó nyolcadrész (urbura!) harmadát megkapják.

39 Rozsnyóbányát 1291. december 31-én III. András az esztergomi érsekségnek adományozta az ezüstbánya királyi nyolcadával együtt.

40 A Losoncnál és Rozsnyóbányánál kimutatható, királynak fizetendő urbura arra utal, hogy e területen - egy ma már nem ismert - királyi engedély alapján folytattak bányászatot. A börzsönyi ezüstbányászatot az esztergomi érsekség 1312. évi panasza alapján a 13. század második felében már létezőnek kell tekintenünk,

41 az esztergomi érsekség birtokában lévő területeken Ha azonban ezt a 100 márkát az ezüstbánya jövedelméből nem lehetne kifizetni, akkor a királyi kamara vagy kincstár köteles ezt megtenni, 1. CD V/3. 30. (Reg. Arp. 3066. sz.). 1235: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Ford. Hodinka Antal. Bp. 1916. 398-399., 1241: Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Budapestini 1938. 564., 1268: UGDS I. 99100., 1310: UGDS I. 296., (14. sz.): Das Stadtrechtsbuch von Sillein. Ed. lipo Tapani Piirainen. Berlin-New York, 1972. 155-160. Baka területén az ezüstbányászat Selmecbányái polgároknak adott földterületen - Baka, Gyekés és Bagonya falu - indulhatott meg, vö. 1270: ÁÚO VIII. 253-254. (Reg. Arp. 1661. sz.). Hazai okmánytár I-VIII. Kiadják Ipolyi Arnold, Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly, Véghely Dezső. Győr-Bp. 1865-1891. (a továbbiakban: HO) VII. 156-158. (Reg. Arp. 2608. sz.). ÁÚO X. 27-30. (Reg. Arp. 3845. sz.). Az oklevél szerint Ibur fia István feldúlta Börzsöny birtokot, valamint az ezüstbánya jövedelmét is birtokában tartotta, 1. Regesta diplomatica