Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - A nemesércbányászathoz kötődő privilégiumok az Árpád- és Anjou-korban. (Weisz Boglárka)

tozat fordítása nem volt egyedülálló, mivel ismerünk más, 1504. évi évszámmal jelölt kéziratban fennmaradt fordítást is,

16 e fordítás és a selmeciek oklevele közötti hasonlóság azonban nem a szövegvariáns ismeretéből, hanem a fordításból adódik. BárlV. Béla Selmecbánya számára biztosított privilégiuma nem maradt fenn, annak létezésében nem kételkedhetünk, sőt, a más városok privilégiumaiban fellelhető utalások alapján egyes rendelkezéseit rekonstruálni is lehet.

17 Mivel a fennmaradt privilégiumtöredék nem köthető IV. Bélához, a benne foglalt adatokat sem lehet felhasználni következtetések levonására. így hiába utalt arra az oklevél, hogy az uralkodó nem csak a selmeci bányászok, hanem minden magyarországi bányász részére állította ki a kiváltságlevelet (So wel wir vnsern getrewen perglewtn vnser Statt Schebnitz vnd andrn vnsern perglewtn Inn vnsrnn Land tzu Hungern),

]g ez a megjegyzés nem bizonyíthatja számunkra, hogy a bányavárosok közül elsőként Selmec kapta meg privilégiumát, illetőleg, hogy ezek voltak azok a kiváltságok, melyek megillettek minden magyar bányászt.

19 inuenta et regalibus priuilegiis confírmata. Amen) - Tomaschek, J. A.: Deutsches Recht i. m. 200. 16 Codex Palatínus Germanicus 461. - A szöveget 1. http://digi.ub.uniheidelberg.de/diglit/cpg461/0241 (letöltve: 2008. ápr. 23.; a továbbiakban: CPG), vö. Zycha, A.: Das böhmische Bergrecht i. m. II. XVIIXVIII. 17 Vö. Csukovits Enikő: Bűn és büntetés a középkori városi gyakorlatban. A Selmecbányái 14-15. századi városkönyv bűnesetei. In: Bártfától Pozsonyig. Városok a 13-17. században. Szerk. Csukovits Enikő, Lengyel Tünde. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 35.) Bp. 2005. 202-203. 18 Piirainen, I. T.: Das Stadt- und Bergrecht von Banská Stiavnica i. m. 31.; „quod nos regia auctoritate nostra et libera uoluntate dilectis ciuibus nostris in Iglauia et montanis ubique in regno nostro constitutis" - Tomaschek, J. A.: Deutsches Recht i. m. 194.; „vonn unserenn kuniglichenn gewalde vnnd auch von vnsern freyen willenn vnserenn getreűenn purgernn von der ygla vnnd percleűte wo sy yn vnserenn lande wonent sint" — CPG 461. 19 Wenzel G.: Magyarország bányászatának i. m. 34-35.