Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Szakirodalom - Bányászati oktatás a selmeci akadémia alapítása előtt. (Hadobás Sándor)

adott instrukciók azonosak, Magyarország részére külön instrukció készült. Ennek egy példányát sikerült a bécsi Hofkammerarchiv udvari kamarai anyagában fellelnie. További alfejezetet szentel az intézet oktatóinak, elsősorban Mikoviny Sámuelnek, akiről bővebb élet- és pályarajzot ad, kiemelve bányászati iskolai működését. Mellette még két „instruktorról", K. Heüppelről és J. P. Sennről tesz említést. Egy másik alfejezetből a hallgatókat ismerhetjük meg számuk, származásuk, életkoruk és más adataik szerint. Végül a tanulmányi programot elemzi a szerző az oktatásra vonatkozó utasítások és az iskola könyvtárában fellelhető szakirodalom, vagyis mai szóhasználattal a „tananyag" alapján. Az V. részben a kevéssé ismert, rövid életű szomolnoki bányászati iskoláról olvashatunk, melynek alapítója a helyi kincstári bányák vezető hivatalnoka, Georg Ernst Multz de Walda volt 1747ben. A rendelkezésre álló adatok függvényében itt is bemutatja az oktatókat, a hallgatókat és a tanulmányi programot. Két tanárról tud: Ignaz Lihlről és Gaspar Reitznerről, akiknek irányításával hat hallgató kezdte meg a tanulmányokat. Szerencsére fennmaradt az a szakkönyv-jegyzék, amelyet az intézmény létrehozásának előkészületei során Multz de Walda kérésére az udvari kamara küldött Szomolnokra 1746-ban. Az alapító halála (1748) után az iskola megszűnhetett, mert későbbi sorsáról nincs híradás. A könyv VI. fejezete vázolja a Selmeci Bányászati Akadémia létrejöttének folyamatát, körülményeit, ami ugyan már nem képezi a munka tárgyát, mégis hasznosnak mondható. A zárszóban a szerző röviden összegzi eredményeit. Kiemeli, hogy a fennmaradt könyvlisták és más körülmények mind Selmecen, mind pedig Szomolnokon a képzés magas színvonalára utalnak. Gazdag irodalomjegyzék, angol és német nyelvű összefoglaló, mellékletként néhány ismert hallgatói névsor, valamint név- és helymutató zárja az értékes és magyar szempontból különösen érdekes kötetet. Kár, hogy nyelvi nehézségek miatt - sok más régi magyar vonatkozású szlovák könyvhöz hasonlóan - a hazai kutatás nemigen fogja hasznosítani.