Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 5. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - Vasgyártó-telep a Murány-patak áttörésében (Bretka - Beretke, Szlovákia). (Peter Cengel - Pavol Horváth)

bányászszimbólum szerepel, ami régebbi bányászati és kohászati tevékenységre utal. 1720-ban a falunak csak 2 lakója volt, 1773ban 22 fő élt itt, és a vasgyár már üzemelt. A közeli településeken sem volt lakosság szempontjából jobb a helyzet, mert Mellétének ezidőtájt 27, Licének 55, Harkácsnak pedig 14 lakosa volt. Herénypusztáról nincs adat. Ez az alacsony népességszám nem volt elegendő egy ilyen nagyszabású építkezéshez az 1770-es évek elején, ami szintén megerősíti azt a feltételezést, hogy már létező objektumot újítottak fel. Ha a további levéltári kutatások - amelyekre bőven lesz lehetőség - feltételezéseinket alátámasztják, akkor a beretkei létesítmény mondható a legrégebbi nagyolvasztós vashámornak a mai Szlovákia területén. A vasgyár közvetlen környezetében több forrásból is származhatott az alapanyagul szolgáló vasérc. Beretkén, Mellétén, Tibán és Sánkfalván működtek vasércbányák. A Murány-patakkal szemben, Licén a 20. század feléig voltak vasércbányák. De nem volt messze a Hrádok sem. A vasgyárhoz legközelebb eső bánya az előzőekben már említett Guba alatti dűlőben található, ahová az üzemmel szemben kővel kiépített csekély lejtésű út vezet. Az innen származó vasérc - limonit - hasonló a gyár területén talált ércmaradványokhoz. Egy másik, 2003-ban előkerült vasércdarab dr. Ondrej Rozlozník szerint hrádoki sziderit. A tüzeléshez szükséges faszenet a közeli erdőkben is égethették. Mészkő pedig, mivel ez karsztterület, szintén a vasgyár környékén nagy mennyiségben található. A vasgyártás beszüntetésétől, 1780-tól napjainkig 228 év telt el. Az üzem területét azóta új földréteg, hordalék és vegetáció borította el. Ez lehet az oka annak, hogy sehol sem bukkantunk salakra. Lehet, hogy utóbb másodlagos hasznosításra elszállították, vagy egyszerűen a patakba szórták, és elhordta a víz. Van még egy lehetőség, mégpedig az, hogy a salakot közvetlenül a patakba csapolták, és a vízzel érintkezve szétmállott. Ennek talán ellentmond a kemence és a vízpart közötti körülbelül 10 m-es távolság. Nyitott mellű eljárásnál ez talán nagy távolság ahhoz, hogy a salak ne dermedjen meg, még mielőtt a patakba ért. Zárásul: tanulmányunk azokat az ismereteket foglalja össze a szakmai körökben mostanáig ismeretlen beretkei vasgyárról, ame-