Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 5. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - Vasgyártó-telep a Murány-patak áttörésében (Bretka - Beretke, Szlovákia). (Peter Cengel - Pavol Horváth)

bányászszimbólum szerepel, ami régebbi bányászati és kohászati tevékenységre utal. 1720-ban a falunak csak 2 lakója volt, 1773­ban 22 fő élt itt, és a vasgyár már üzemelt. A közeli településeken sem volt lakosság szempontjából jobb a helyzet, mert Mellétének ezidőtájt 27, Licének 55, Harkácsnak pedig 14 lakosa volt. He­rénypusztáról nincs adat. Ez az alacsony népességszám nem volt elegendő egy ilyen nagyszabású építkezéshez az 1770-es évek ele­jén, ami szintén megerősíti azt a feltételezést, hogy már létező ob­jektumot újítottak fel. Ha a további levéltári kutatások - amelyek­re bőven lesz lehetőség - feltételezéseinket alátámasztják, akkor a beretkei létesítmény mondható a legrégebbi nagyolvasztós vashá­mornak a mai Szlovákia területén. A vasgyár közvetlen környezetében több forrásból is származ­hatott az alapanyagul szolgáló vasérc. Beretkén, Mellétén, Tibán és Sánkfalván működtek vasércbányák. A Murány-patakkal szem­ben, Licén a 20. század feléig voltak vasércbányák. De nem volt messze a Hrádok sem. A vasgyárhoz legközelebb eső bánya az előzőekben már említett Guba alatti dűlőben található, ahová az üzemmel szemben kővel kiépített csekély lejtésű út vezet. Az in­nen származó vasérc - limonit - hasonló a gyár területén talált érc­maradványokhoz. Egy másik, 2003-ban előkerült vasércdarab dr. Ondrej Rozlozník szerint hrádoki sziderit. A tüzeléshez szükséges faszenet a közeli erdőkben is égethették. Mészkő pedig, mivel ez karsztterület, szintén a vasgyár környékén nagy mennyiségben ta­lálható. A vasgyártás beszüntetésétől, 1780-tól napjainkig 228 év telt el. Az üzem területét azóta új földréteg, hordalék és vegetáció bo­rította el. Ez lehet az oka annak, hogy sehol sem bukkantunk sa­lakra. Lehet, hogy utóbb másodlagos hasznosításra elszállították, vagy egyszerűen a patakba szórták, és elhordta a víz. Van még egy lehetőség, mégpedig az, hogy a salakot közvetlenül a patakba csa­polták, és a vízzel érintkezve szétmállott. Ennek talán ellentmond a kemence és a vízpart közötti körülbelül 10 m-es távolság. Nyitott mellű eljárásnál ez talán nagy távolság ahhoz, hogy a salak ne dermedjen meg, még mielőtt a patakba ért. Zárásul: tanulmányunk azokat az ismereteket foglalja össze a szakmai körökben mostanáig ismeretlen beretkei vasgyárról, ame-

Next

/
Oldalképek
Tartalom