Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 5. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - A magyarországi bányászegyenruhák történeti rétegei. (Szemán Attila)

teiből ismert. Napjainkban ott egy kissé modernizált aufhauen értenek alatta. A 19. második felére kialakult aufhauer kifejezetten díszruha, és akárcsak a bányainget, használják a bányatisztek, azaz bánya­mérnökök, ritkábban a Selmecbányái akadémiai, majd főiskolai hallgatók is. Persze voltak változatai: egysoros gombolása, derék­ba szabott, hátul átfedős hasítékkal készült kabát; a vállon, vala­mint a felkaron tömött, a felkaron, az ujjak végén és az állógallé­ron bársonyborítás; a felkarokat kettős szögletes aranyzsinór díszí­ti, a balvállon hasonló anyagú vállzsinór, melyet a gallér mellett kis bányászgombbal fognak le stb. Ez az ún. lovassági vállzsinór, mely a katonaságnál az előkelőbbnek számító hadtest megkülön­böztető jegye volt. A szintén meglevő vállperecek viszont a gya­logsági egyenruhák jellemző tartozékai voltak. Elöl keményített, zsebek nélkül készült, s a belső zseb is csak idővel jelent meg raj­ta. Csákóval, karddal és fehér kesztyűvel viselve ez volt a magyar­országi bányamérnökök igazi díszruhája (33. kép). 46 Aufhauer, Bergkittel, Gruben a bányászhallgatók viselete, de közülük a gruben csak társasági, és így közelebb áll a munkaruhá­hoz. (Kialakulásukról fentebb már szóltunk.) Az aufhauer és a bergkittel, azaz bányaing a bányamérnökök díszruhája volt. Felte­hetően mint nagyestélyi és kisestélyi különült el ruhatárukban a két egyenruha. A szabásuk egyre jobban egységesült, de pontos meghagyások és leírások, mint pl. a katonai egyenruháknál, úgy tűnik, nem érvényesültek, csak a típus volt körülírható. Feltehető­en viszonylag laza leírás alapján készültek, s miként a gruben, más-más időszakok többé-kevésbé különböző darabjait használták párhuzamosan. A díszzsebek gombsorai eltérő irányokban léphet­tek fel, egy vagy két belső mellzsebbel készültek, és a 20. század­ban előfordult, hogy a kézelő és gombsor csak 4-4 gombból állt. Mindkét ruhát viselték csákóval és keményített sapkával egyaránt. Reitz, Arno Wilhelm: Lebendige Tradition, Traditionspflege an Mon­tanuniversität = 150 Jahre Montanuniversität Leoben 1840-1990. Szerk. Sturm, Friedwin. Graz, 1990. 729. p. 3. kép Bersch, Wilhelm 1898. 335. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom