Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 5. (Rudabánya, 2008)
Tanulmányok - A magyarországi bányászegyenruhák történeti rétegei. (Szemán Attila)
tudású bányász és Lobkowitz kedvenc beosztottja volt (29. kép). Svaiczer a közölt képen főkamaragrófi egyenruhájában látható. 36 A rendelet nem tette kötelezővé az egyenruha elkészíttetését. Az akadémikusoknak csak később, 1839-ben rendeltek egyenruhát, szintén fekete posztóból, zöld posztó hajtókával és süveggel. A kardbojt hozzá csak piros-fehér selyemből készült, mert az akadémiát az udvari kamara nem találta kifejezetten magyar intézménynek, hanem összbirodalminak. 37 Jelenleg ez az első bányászati egyenruha-rendelet, amit ismerünk Magyarországról. Nem vonatkozott azonban az egyszerű bányamunkásokra, akik továbbra is a hagyományos díszruhájukat hordták. 7. A 19. század elejétől az I. világháború végéig A század elején még bizonyára együtt éltek a 18. századból leírt típusú bányászruhák Az 1800-as évek közepére Selmecbányán már kialakultak a máig használt főbb típusok, amelyeket Litschauer Lajos tankönyve mellékleteként közölt 1890-ben. (30. kép). 38 Ezen négy bányászruhát figyelhetünk meg: 1. A piros nadrágos, fehér bányainges, zöld süveges hagyományos magyar viseletet. A Bikkessynél láthatóhoz nagyon hasonló, csak a korabeli divathoz alkalmazkodva a süveg kúposodóvá vált. Ehhez a viselethez a 18. századi nyakravaló helyett elől megkötött, hosszúkás fekete nyakkendőt használtak. 2. Grubenbe, fekete pantallóba, bányászsüvegbe öltözött fiatalember. A gruben a 18. század végén, a 19. század elején eredetileg nyilván nem csak a bányászhallgatók társasági viselete volt, hanem Selmecbányán (is) elterjedt alsó-magyarországi bányászviselet. Alighanem egy selmeci munkaruha-tíKözponti Bányászati Múzeum, Sopron. Ltsz.: 69.377.1. Splényi Béla emlékiratai. Budapest, 1984. Magvető Könyvkiadó, 333334. p. (Nemzet és emlékezet.) Litschauer Lajos: Bányamíveléstan. I. köt. Selmecbánya, 1890. Joerges Ágost özv. és fiánál. 1. melléklet: Selmeczvidéki bányászok díszöltözetben. Müller S. eredeti fényképe alapján Divald K. fénynyomata. 9,7x6,8 cm.
