Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 5. (Rudabánya, 2008)

Szakirodalom - Két régi sorozat új kötete. (Hadobás Sándor)

rében nagyra becsült drágakő, amelyről sok érdekességet tudhatunk meg a szóban forgó munkából. (5-13. old.) A jeles bányászattörténész, /. Majer egy korábban tabunak számító témával foglalkozik: a Cseh Masszívum uránérc-lelőhelyeinek kiaknázását tekinti át az 1945 és 2000 közötti időszakban. (2529. old.) P. Roth, a Kassai Műszaki Egyetem munkatársa nekünk is fontos tanulmányt közöl az egykori Coburg-vasművek nyersanyagforrásairól. 43 vasérc-lelőhelyet vesz számba a Gölnic, a Hernád és a Garam mentén, amelyekből a szász-gothai hercegi család vasgyárai számára kitermelhették a biztos és folyamatos üzemmenethez szükséges jó minőségű ércet. (30-33. old.) /. Haubelt az 1786-ban a Selmecbánya melletti Szklenófürdőn (németül Glashütte, szlovákul Sklené Teplice) létrejött Sozietät der Bergbaukunde, a világ első bányászati tudományos társasága, valamint az 1797-ben Jénában életre hívott Sozietät für gesamte Mineralogie alapításának körülményeit vizsgálja. (44-47. old.) Végül a 85 éves Jifi Majert köszöntő kollektív cikket említjük. A cseh bányászattörténeti kutatás európai hírű doyenje ma is aktívan dolgozik, amint ezt a jelen kötetben olvasható írása is mutatja. (90-93. old.) 2. Z dejin hutnictví [A kohászat történetéből] 37. 127 old. (Rozpravy... 202.) Az e számban megjelent 17 munkából szintén ötöt tartottunk kiemelendőnek. Kassai kutatók (L. Mihók - J. Petrík) a podbieli és a pilai faszéntüzelésű nagyolvasztót mutatják be. Az első a hajdani Árva vármegyében feküdt, és 1836-1862 között működött. A második Újbányától északra található, s 1730-tól 1815-ig üzemelt. A törté-