Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 5. (Rudabánya, 2008)

Archívum - Körmöcbánya bányászatának története. (Közli: dr. Izsó István)

tóságok körmöci polgárt le nem tartóztathatnak, hacsak már előzőleg a saját bírája által elítélve nem volt. Róbert Károly a városnak mindazon jogokat megadta, amellyel a csehországi Kuttenberg lakosai bírtak. 1341-ben I. Károly király a pénzverést bérbe adja; ő különben első királyunk, aki aranyérmet veret florenci [firenzei - a szerkesztő] mintára. Ezen érmek közforgalmi neve: arany forint volt. 1342. évben Körmöcbányán, a kamarai jószágok, Róbert Károly király rendeletére Lipót várnagyának bérbe adatnak. A körmöci kamarát, ezen oklevél, ősréginek nevezi. Más forrás szerint, ezen évben Róbert Károly király alatt, Nyitra, Nógrád, Hont, Zólyom, Pozsony, Pest, Komárom és Bars megyékben, a bányákban termelt minden arany és ezüst, a püspöki dézsmával együtt, 800 mark finom ezüstért az árvái várkapitánynak és körmöci kamaragrófnak, Hyppolit mesternek lett adományozva. 1404-ben Körmöcbányát Zsigmond király meglátogatja. 1418. évben Körmöcbányára elérkezik a csehek mozgolódásának a híre, mire a város a vár és város védelmére szolgáló palánkok megújítását rendeli el és mindenekelőtt a várat veszi körül új védő falazattal. 1427-ben Körmöcbánya városhoz, Borbála királyné, április 28án „a székelyek földén vagy tartományában, Szt-Györgyön" kelt levelet intéz, melyben meghagyja., hogy az ottani pénzverők, kik a bélyeget hamispénz-készítőknek kölcsönözték, ha szépszerével nem vallják be cinkostársaikat, kínpadra vonassanak. 1428. évben Körmöcbányát Borbála királyné értesíti, hogy készüljön az országba beözönlő csehek ellen. 1430-ban Körmöcbánya a husziták előnyomulásának a meggátolásával van elfoglalva. A betört csehek ekkor már elfoglalták: Nagy-Tapolcsányt, Zsolnát és Rózsahegyet. A bajmóci Noffryak, mint a szomszédos megyék főurai ráüzennek Körmöcbányára, hogy az előrenyomuló husziták elleni harcaikban segítségükre legyenek. 1433. évben Körmöcbányáig pusztítanak a Szepességbe betört husziták, kik mintegy 20.000-en Lengyelországból bejövet, Késmárkot felgyújtják és kirabolják. Körmöc elől április 25-én kivonulnak az országból.