Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Tanulmányok - A bányászat története Komlóskán. (Havassy András)

lítését a laza feltöltés miatt veszélyesnek ítélik. A néhány méterrel felette lévő Új-táró megközelíthető. Részben betemetődött, a szűk járatba való behatolás veszélyesnek tűnik. A falu fő utcáján a Bé­ke-altáró rakodójának támfala épségben megmaradt. Felette az altáró a felszíni beomlások mentén néhány méteren keresztül kö­vethető. A járatok valószínűleg életveszélyesek, kibontásukra (he­lyi szinten) nincs lehetőség, de a felszínen a lehetőségekhez mér­ten bemutatásra érdemes. Különleges helyzetet teremtene a bánya esetleges újraindítása, mert így a termelő vágatok mellett egy be­mutató táró is létesíthető lenne. Aranybánya (kutatótáró) Az egyik aranybánya bejárata a Subanyán azonosítható. Ko­rábban sűrű növényzet borította, illetve a veszélyesség miatt be­fedték. A helybéliek elmondása szerint egyszer megbontották a járatot, de bent magasan állt a víz, ezért csak külszíni bemutatásra van lehetőség. A komlóskai tanösvény útvonala nem érinti, ezért az aranykutatást a bentonitbányászatot bemutató tábla ismerteti. A látnivalók bemutatására az önkormányzat tájékoztató táblát helye­zett ki, a korábban betemetett kutatótárót kitisztították, esztétiku­san lezárták, és szimbolikus kaput helyeztek el az aranybányászat emlékének ápolására. (5. kép). A komlóskai bányászat múltjának feltárása és bemutatása nem csak a tanösvény-program és a turizmus fellendítése szempontjá­ból fontos, hanem ily módon egy lassan feledésbe merülő helyi tradíció is megmenthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom