Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Életmű - Dr. Babics András. (Mendly Lajos - dr. Ádám Antalné dr. Babics Anna)

elhelyezését segítő ún. ÁDOB-akció révén 1934 tavaszán gyakornok lehetett egykori egyeteme történeti tanszékén, 1938-ig fizetetlen tanársegédként. Ebben az időben készültek Pécs város történetével foglalkozó további müvei a kamarai igazgatás, a szabad királyi rang elnyerése, az első német telepesek a török uralom után stb. témákban. Az utóbbi németül jelent meg, jeléül annak, hogy tanulmányai során - a későbbi kutatásaihoz is - megfelelő szintű német nyelvtudásra tett szert. Már ezek a dolgozatai magukon viselik Babies történetírói erényeit: alaposságát, következtető-képességét, szakmai tudását. 1940-ben megnősült, kitűnő képességű, müveit felesége, dr. Pernesz Aranka az egyetemi könyvtárban dolgozott. A Kolozsvárra áthelyezett pécsi bölcsészkaron 1941 januárjában kinevezték a történeti tanszék intézeti tanárává. Szabó Pál Zoltán földrajztudós meghívta az általa 1943-ban alapított Dunántúli Tudományos Intézethez (DTI) - amely 1955 óta a Magyar Tudományos Akadémia keretében működik - első történész munkatársként, ezért a kolozsvári egyetemről áthelyezését kérte Pécsre, ahová 1944 nyarán költöztek vissza. Az intézetben dolgozott nyugdíjba vonulásáig (1972), Szabó Pál Zoltán halála után (1965) annak igazgatójaként. A háború utáni években hamarosan irányt váltott, a személy-, esemény- és intézménytörténeti kutatások helyett az egyre aktuálisabb gazdaságtörténettel kezdett foglalkozni. Elsősorban szűkebb hazája, a Mecsek-vidék gazdasági életének múltját igyekezett feltárni, tapasztalatainak hasznosítása érdekében. Pécsi kutatómunkája elsősorban az addig teljesen elhanyagolt bányászattörténet felé irányult. Tevékenységét egyre inkább a bányászati és földtani szakmunkák tanulmányozása, a bányaüzemek és bányatelepek látogatása, a bányajárások, valamint a Magyar Országos Levéltár, az egyházi és világi levéltárak, a Soproni, majd a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara anyagának, az /. cs. és kir. Duna-gőzhajózási Társaság éves jelentéseinek, az Esztergom-Szászyári és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. (Nagymányok) iratainak módszeres átvizsgálásajegyzetek (cédulák), másolatok, fotók készítése töltötte ki.