Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Közlemények - Kövületek Rátkáról. (Dr. Lenkei Tibor)

Közlemények Kövületek Rátkáról DR. LENKEI TIBOR Dr. Kretzoi Miklós emlékének. 1. Ősteknős Tokaj-Hegy alj a Magyarország legrégebbi bányászati emlékeinek lelőhelye. Obszidiánból, agancsból készült eszközök Rátkáról, Árkáról, Kékedről vagy a Lapis patakból ékes bizonyítékai a környéken föllelhető kaolin korai kitermelésének. Nagy valószínűséggel a bodrogkeresztúri bronzkori kultúrához tartozó bronzeszközök anyagát is a környéken, Rudabányán vagy másutt bányászták. A kitermelés során számos, múzeumokba, magángyűjteményekbe illő ásványritkaság kerül elő, ám a környék kövületanyaga is elképesztő. Az Országos Érc- és Ásványbányák mádi központtal működő Hegyaljai Műveihez tartozó koldul kvarcitbánya müvelése az 1960-as, 1970-es években olyan teleprészt ért el, amely igen gazdag volt állat- és növénykövületekben. Akiket érdekelnek TokajHegyalja limnokvarcit fosszíliái, szép számmal találhatnak belőlük a tállyai Encsy-gyűjteményben. Az előkerült kőbél-fauna főleg mocsári jellegű: teknőstöredékek, csibor-lenyomat, egy esetleges gázlómadár alsó végtagjai, látványos kvarckristállyal kitöltött nád tanúskodik erről. Egy hód szájpad-lenyomata folyóvíz jelenlétére utal. Ebbe a faunába tartozik a továbbiakban leírt teknőskövület is. Lelőhely, kor: Rátka, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Tokaj Hegyalja, szarmata, limnokvarcit köbéi. Leírás: A tárgyalt kövület kb. 11x9 cm-es kvarcit-kőmag, amely jó minőségben megőrizte a carapax és plastron csontlapjainak lenyomatát - a leírásban segítenek a látványosan kvarcosodott