Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Tanulmányok - Jean Baptiste Morin francia orvos látogatása az alsó-magyarországi bányavidéken (1615). (Dr. Magyar László András)

rologia Gallicát tartotta. A források egyébiránt feljegyzik, hogy Morin pénzéhes, összeférhetetlen ember volt," áltudományos és személyeskedő viták, plágiumperck vették el ideje nagy részét: különösen hírhedt volt Gassendivel, Bernier-vd és Neure-rd vívott magánháborúja, amelynek során több röpiratot is kiadott, köztük a Vincentius Panurgus álnév alatt megjelent De tribus impostoribust is. Morin arra törekedett, hogy az asztrológiát biztos tudományos alapokra helyezze, s így állami álláshoz juthasson. Evégett dolgozott 30 évig „fő művén", amelynek megjelenését azonban már nem érhette meg: 1656. november 6-án Párizsban elhunyt. Morin kiterjedt munkásságának nagy részét asztrológiai művek, téves álláspontot képviselő tudományos vitairatok teszik ki.

12 Geológiai-történeti szempontból kétségtelenül jelentős a már említett Longitudinum terrestrium et coelestium nova et hactenus frustra optata scientia (Paris, 1634) című munkája, amelyben a földrajzi hosszúságok problémájának megoldása mellett a látcsövek koordináta-beosztását is föltalálta és leírta.

13 Fontos munkájának tartható továbbá éppen az a Nova mundi sublunaris anatómia is, amelynek függelékében Morin részletesen beszámol magyarországi kutatásairól. te Huris (1631), Alae telluris fractae (1635), Scientia longitudinum (1635). 11 És boldogtalan is: Mint az Astrologia Gallica előszavában írja (Hagae Comitis, 1661.): „a szolgaság... a fogság egy speciális válfaja, hiszen az ember az idegen házban nem szabadként, hanem kiszolgáltatottan kényszerül élni. Az én életem pedig 16. életévemtől a 46.-ig folyamatos szolgaság volt. Tizenhat urat szolgáltam, s mindnyájukat vagy az úrnőkkel való összeveszés miatt kellett otthagynom, mivel nem lévén képes elviselni parancsolgatásukat, gyűlölséget idéztem fejemre..., vagy balesetek, vagy pedig az urak elviselhetetlen hálátlansága miatt kellett távoznom tőlük. " 1 Niceron 27 müvét sorolja föl, ám egyetlen kifejezetten orvosi tárgyú munka sincs köztük. 3 Allard, G. et al.: La science moderne. Tom. IT. Paris, Presses Univ. de France, 1958. 291.