Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)
Tanulmányok - A magyar bányajog fejlődésének főbb állomásai. (Dr. Izsó István)
jellegűvé tették, illetve számos szabályozási tárgykörben tartalmilag kiüresítették. A változások első üteme az államosításokkal kezdődött. A Magyar Nemzetgyűlés 1945. december 6-i 12.200/1945. sz. M. E. rendelete 1946. január 1-jei hatállyal először a bányászatban meghatározó szerepet játszó szénbányákat vette állami kezelésbe, majd a következő év májusában elfogadott 1946. évi XITT. törvénycikk valamennyi szénbánya állami tulajdonba vételét szabályozta ugyancsak ettől az időponttól. A következő lépéseket a bauxitbányászat, illetve a vele összefüggő timföldgyártás és alumíniumkohászat (1948. évi XTII. törvénycikk), majd a nagyobb ipari vállalatok - közöttük a legjelentősebb bányák - államosítása (1948. évi XXV. törvény és 1949. évi 20. tvr.) jelentették. A folyamat a szocialista társadalom alapjait rögzítő alkotmány (1949. évi XX. törvény) hatálybalépésével zárult le, melynek 6. §a deklarálta, hogy „a föld méhének kincsei és a bányák az egész nép vagyonaként az állam tulajdonát képezik". Tízzel valamennyi bánya egységesen állami tulajdonba került. Ugyanekkor került sor a bányahatóság felügyeleti hatáskörének meghatározó jellegű módosítására is. 1949 előtt ugyanis - még a montanisztika hagyományosan egységes kincstári kezeléséből fakadóan - a bányahatóság felügyelete alá tartoztak a kohászati üzemek is, ugyanakkor az építőipari ásványi nyersanyagokat termelő üzemek (kő-, kavics-, homok- és agyagbányák) az általános iparhatóság kontrollja alatt álltak. Az állami tulajdonba vétellel valamennyi hasznosítható ásványi nyersanyag kitermelésének egységes elvek szerinti szabályozása és felügyelete vált szükségessé, amelynek eredményeképpen minden bányára kiterjesztették a bányahatóság felügyeletét, viszont kiemelték innen a kohászati üzemeket. Ebben az időszakban a bányatörvény helyett inkább csak a bányászatot szabályozó különböző kormányhatározatok és miniszteri rendelkezések adtak érdemi útmutatást. Bár 1949-ben elkészült egy, a bányatörvény módosítására, majd 1951-ben teljes körű kiváltására szolgáló törvénytervezet, azok mégsem kerültek a par-