Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)
Életmű - Dr. Faller Jenő (1894-1966). (Hadobás Sándor)
1960-ban szerzett doktori címet a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Munkásságát számos elismeréssel és kitüntetéssel jutalmazták. Tagja volt jónéhány társadalmi és tudományos szervezetnek, valamint több folyóirat szerkesztő bizottságának. Sopronban hunyt el 1966. december 23-án. Dr. Faller Jenő személyében a magyar bányászattörténeti kutatás egyik legkiemelkedőbb alakját tisztelhetjük. Volt időszak, amikor - bányamérnöki és vezetői teendői mellett - jóformán egyedül művelte ezt a speciális tudományterületet. Érdeklődése a bányászat és a rokon foglalkozások szinte minden aspektusára kiterjedt (például technika, szállítás, világítás, viselet, művészet, heraldika, szokások stb.) Számos új adatot, tényt és összefüggést hozott napvilágra, amelyek a korábbinál sokkal árnyaltabbá és gazdagabbá tették az iparág múltjával, főleg pedig kultúrtörténetével kapcsolatos ismereteinket. Alapvető jelentőségűek a magyar bányászat neves személyiségeinek életrajzára vonatkozó kutatásai (a Hell-család, Köleséri Sámuel, Mikoviny Sámuel és mások.) Több mint 200 kisebb-nagyobb publikációval járult hozzá az iparág múltjának megismertetéséhez, s legalább 100 további írása műszaki és honismereti-helytörténeti jellegű. Szakirodalmi munkássága az 1930-as évek közepén bontakozott ki, és több mint három évtizeden keresztül töretlen lendülettel tartott, egészen haláláig Tanulmányainak elsősorban az OMBKE patinás folyóirata, a Bányászati és Kohászati Lapok biztosított teret. Sok munkáját őrzik a Soproni Szemle hasábjai is. Ezek mellett számos korabeli folyóiratban, heti- és napilapban találkozhatunk a nevével. Több könyvet is publikált, melyek közül kiemelkedik a fő művének tekinthető A magyar bányagépesítés úttörői a XVI H. században című munka. Csaknem egy évtizeddel halála után adták ki a bányászat történetének egészét felölelő, a nagyközönséghez szóló tanulmánygyűjteményét {Jó szerencsét!). Életmüve az idő múlásával klasszikussá nemesedett, megkerülhetetlenné vált a bányászattörténet kutatói számára. Itthon és külföldön egyaránt gyakran idézik írásait vagy hivatkoznak rájuk. Halálának 40. évfordulója adott alkalmat arra, hogy e hasábokon röviden megemlékezzünk róla, és egy válogatott bibliográfiá-