Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)

Életmű - Dr. Faller Jenő (1894-1966). (Hadobás Sándor)

Életmű Dr. Faller Jenő (1894-1966) HADOBÁS SÁNDOR Dr. Faller Jenő 1894. szeptember 25-én született a Selmecbányához tartozó Szélaknán. Gölnicbányáról származó családja több kiemelkedő szakembert adott a magyar bányászatnak és kohászatnak. Édesapja dr. Faller Gusztáv bányaorvos, nagyapja Faller Gusztáv bányamérnök, a Selmecbányái Bányászati Akadémia tanára volt. Alsó- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte, s ugyanitt lett bányamérnök-hallgató 1913-ban. Az I. világháború miatt azonban stúdiumai abbamaradtak: 1915-ben katonai szolgálatra hívták be, s előbb az orosz, majd az olasz frontra került. 1919-ben fejezte be a főiskolát, bányamérnöki oklevelét Sopronban kapta meg 1921-ben. Mintegy három évtizeden keresztül közvetlenül a termelésben munkálkodott. 1919-től Tatabányán a Magyar Altalános Kőszénbánya Rt.-né\, 1922-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi bányászatánál működött. O irányította azokat a földtani kutatásokat, amelyek révén a nagyegyházi és a dudari szénmedencék ismertté váltak. 1929-től Várpalotán üzemvezető, 1940-től Bánfalván igazgató, ahol az észak-magyarországi szénbányászatban elsőként alkalmazta a frontfejtést. 1946-tól Várpalotán a dunántúli szénbányászati kerület vezetője, 1948-49-ben az ottani szénipari központ vezérigazgatója. 1950-től a Nehézipari Műszaki Egyetem docense Sopronban. Éveken át tartó szívós szervező- és gyűjtőmunkájának eredményeként nyílt meg 1957-ben Sopronban a Központi Bányászati Múzeum. A bányamérnöki kar Miskolcra költözése után az általa nemzetközi jelentőségűvé fejlesztett múzeum igazgatója lett.