Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)

Archívum - Jelentés a rudabányai vasércbányászat és a település fejlesztéséről (1953). (Közli: Hadobás Sándor)

A rudabányai vasércbányászat általános helyzete Rudabányán az iparilag számottevő vasércbányászat 1880 óta folyik, és az idő óta elsősorban a külszínhez legközelebb fekvő vasérctestekből mintegy 20 millió tonna, túlnyomó részt barnavasércet termeltek le. Az eddig kitermelt vasérc elsősorban a jobb minőségi, vagy olcsóbban kinyerhető vékonyabb takarórétegekkel fedett érctestekre terjedt ki, és mai helyzetében a bányászat már főleg visszahagyott gyengébb minőségű, vagy vastagabb és keményebb takaróréteggel fedett vasérctömegekre szorítkozik. E vasérctestck is a külszínen kisebb, nagyobb tömegekben elszórva helyezkednek el, vagy nagyobb mértékben földalatti müveléssel közelíthetők csak meg, és így a külszíni müvelésbe bevonható érctestek művelésének gépesítési lehetősége korlátozott, a földalatti művelés pedig aránylag sok feltáró és előkészítő vágat kihajtását teszi szükségessé. A bánya ércvagyona 1953. január 1-én a következő: Kat. Külszínen Föld alatt Összesen Fejtésre kész barnavasérc pátvasérc B 588.000 119.000 565.000 500.000 1,153.000 619.000 Feltárt barnavasérc elő nem készített pátvasérc B 530.000 589.000 1,033.000 3,941.000 1,563.000 4,530.000 barnavasérc összes feltárt pátvasérc B 1,118.000 708.000 1,598.000 4,441.000 2,716.000 5,149.000 C1 barnavasérc pátvasérc Cl 1,000.000 200.000 389.000 907.000 1,389.000 1,107.000 barnavasérc C2 pátvasérc C2 2,895.000 2,595.000 Összesen: B + Cl kategória 10,361.000 C2 „ 5,490.000 ankerit (vastartalmú mészpótló anyag) 2,100.000 A C2 kategóriával kapcsolatban megjegyezzük, hogy a C2 kategóriában szereplő ércmennyiség valószínűségi számítások alapján feltételezett mennyiség, amelynek úgy helyzete, mint mennyisége teljesen bizonytalan, és annak a termelésbe való beállításával